de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
305 szolgálat, melyet vele a vallásnak teszünk ; hogy a szenteknek tartott könyvekre nézve mindig ily eljárást követtek ; s hogy, ha a könyvet a néptömeg használatára közrebocsátani szándékozunk : semmi gáncsolni valót sem találhatunk ez eljárásban.“1) iá szavak magyarázatul szolgálnak Rousseau idézetéhez, s a protestáns tan titkát egészen leleplezik. Egész könyvet lehetne ily nemű idézetekből összeállítani ; ennek elkerülhetlen követ- * kezménye pedig az volna, hogy egy másikat írnának össze, mely a különféle protestáns fejedelmek részéről az egyházi rend irányában tanúsított hidegség és megvetés bizonyítékait tartalmazná. Az egyik kijelenti : „hogy célszerűnek találja uj liturgiát készíteni, mely a vallás tiszta tanának, a középülésnek s a század szellemének jobban megfelel ; s hogy több oknál fogva nem engedheti meg, miszerént papok bármikép is foglalkozzanak e liturgikus formulák szerkesztésével.“* 2) Egy másik megtiltja, hogy államaiban bármely egyházi szolga és szónok e formulával éljen: Az ur áldjon meg benneteket stb., „mert, úgymond a fejedelem, a papra is ráfér Isten áldása, és mert vakmerőség a halandó részéről a gondviselés nevében akarni szólni !“3) Mily papság és mily vélemény ! En e véleményt könyvekből, a fejedelmek társalgásából és cselekedeteiből tanulmányoztam ; s mindig úgy találtam, hogy az az egyházi rendnek változhatlan ellensége. Sőt hozzá tehetem, (és Isten tudja, hogy igazat szólok), hogy, ha ezerszer és ezerszer tekintem is a vallásszolgákat, kik kétségkívül törvénytelenek és jogosan sujtattak, de mégis kevésbé maguk lázadók, mint inkább lázadók gyerme') Frid. Aug. Wolffii Prolegomena in Homerum. — Halis Saxonum 1795. tom. I. n. 36. p. CLXIII. Jómmal de Paris, mercredi 21. décembre 1808., n. 556 p. 2573. Meg kell vallani, furcsa dolog, miszerént az egyházi rend képtelennek nyilvá- mttatik arra, hogy egyházi ügyekkel foglalkozzék. 3) Journal de l’Empire, du 17. oktobre 1809. p. 4. (Frankfurt rovat alatt, oktb. 11-én). Ugyanazon oknál fogva az atya is vakmerő volna, ha eszébe jutna fiát megáldani ! Mily mély okoskodás ! Azonban mindez csak cselfogás a papság ellen, melyet nem szeretnek. 20