de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
297 c s ii 1 e t e s ember, ha gyenge is, megteheti. En az emberek ez osztályát igen közelről vizsgáltam; kikérdeztem ezen evangéliumi szolgák felöl különösen környezetük véleményét, és e vélemény is megegyezik a mienkkel abban, hogy nekik semmi fensöbb méltóságot sem tulajdoniénak. „Tegyenek ők bármit, mind semmi az; ők is azonkép Emberek úgy, mint mi, és élnek is emberi módon.“ Egyebet nem kivánnak tőlök, csak jámborságot. Azonban , mint fönebb mondám, mi ezen erény azon félelmes hivatalra , mely isteni jámborságot, t. i. szentséget követel? Általánosan ismert példákat és szúrós adomákat hozhatnék föl, ha ezen pont nem volna azok egyike, melyeken, mint tüzes üszkökön csak átsurranni óhajtok. Elég lesz erre egy nagy tény, mert az nyilvános és nem cáfolható meg, t. i. a protestáns evangéliumi hirdetők tekintélyének általános hanyatlása a közvéleményben. A baj régi, s a reformatio első éveire vihető vissza. A hires Lesdiguières, ki huzamosabb ideig lakott a szavóyai hercegség határán, igen nagyra becsülte s gyakran meglátogatta salezi sz. Ferencet, az akkori genfi püspököt. A protestáns vallás szolgái, megütközve ily összeköttetésen, elhatározták, hogy a nemes harcosnak, ki még akkor pártjok főnöke volt, hivatalos intelmet küldenek. A ki tudni akarja, mi történt erre, s mit beszéltek ez alkalommal, olvassa el az egész eseményt egyik eléggé elterjedt aszketikus könyvünkben '). En részemről nem akarom ezt leírni. Angolországra hivatkoznak, azonban épen Angolország az, hol az evangélium-hirdetők lealacsonyíttatása leginkább észrevehető. A papság javai, úgyszólván, az előkelőbb családok ifjabb szülöttei örökségévé lettek, kik világfiak módjára a világ örömeit élvezve, Isten dicséretének gondját fizetett énekesekre vagy kántorokra bízzák. A püspökök padja a felsőházban csak mellékdolog, melyet minden hézag támadása nélkül el lehetne onnét mozdítani. Maguk a főpapok még a vallás ügyében is alig mernek szót emelni. A másodrendű papság ki van zárva a nép4) Esprit de S. François de Sales, recueilli des écrits de ill. le Camus, évêque do Bêlley n. 8. ad partie III. ch. XXIII.
