de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Harmadik könyv. A pápa, vonatkozással a polgáriasodásra s a népek boldogságára fejezet
292 A központtól oly szerencsétlenül elvált egyházak nem az öntudat, hanem erély hiánya miatt engedték meg a papok házasságát. Önmagukat vádolják, midőn a püspökökre nézve kivételt tesznek, és a papokat házasság előtt fölszentelni nem akarják. Megegyeztek tehát azon szabályban, hogy egy áldozár sem nősülhet; de megengedik türelemből és egyének hiányában a nős világi fölszentelhetését. A helyett, hogy valamely, ámbár nős jelöltet szentelnének föl, megszokott álokosoknál fogva, megházasítják őt előbb, hogy fölszentelhessék, s ekkép megsértve a régi szabályt nyilván bevallják azt. Hogy e végzetes fegyelem követközményeit megismerhessük , szorosabb vizsgálat alá kell azt vennünk. Azon tájakon, hol ez életben van, a papság lealacsonyodásáról annak, ki a dolgok állásának szemtanúja nem volt, fogalma sem lehet. De Tott erre nézve semmi túlzottat sem mond memoires-jaiban. Ki hi- hetné, hogy oly országban, hol a papi házasság előnyeit egész komolysággal vitatják, a pap fia elnevezés mégis valóságos gúnynév ? E tárgy fölötti részletek felizgatnák ugyan a kíváncsiságot és némi tekintetben hasznosak is lennének, azonban nem akarván azokat a káröröm mulattatására elszámlálni, s velők egy szerencsétlen papi rendet megszomorítani, melyben, habár minden ellene van is, igen tiszteletre méltó egyének találtatnak, mennyire ezt ama távolból, melyben őket a kérlelhetlen közvélemény minden műveltebb társaságtól elkülönítve tartja, megítélni lehet. Mennyire lehet, mindig az ellenség táborában keresvén fegyvereimet, nem hallgathatom el a fönebb említett angol főpap bizonyságát. Látni fogjuk, mit tart ő egyháza fegyelméről a papi nőtlenség tekintetében. Könyve, melyet már szerzője neve is ajál, maga a szent zsinat sajtója alól kerülvén ki, a lehető legfontosabb tanúbizonyságot nyújtja. A tweri érsek bevezetése első fejezetében Mosheimnak a papi nőtlenség ellen intézett illetlen megtámadását visszavervén, így folytatja : En azt hiszem, hogy az egyházi tanítóknak — a papoknak — soha sem volt megengedve a házasság, kivéve szükség és pedig nagy szükség esetében. így például, ha a tisztségre jelölt
