de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)
Előszó az első kiadáshoz
Ill Ezen elvből aztán számtalan s a társadalmi rendre nézve mérhetlenül fontos lehozást csinál; oly lehúzásokat, melyeket mindig azonnal igazol az ész és történelem szavai által. Bölcs megbányás eloszlat minden kétséget, felvilágositja a nehézségeket, megoldja az ellenvetéseket. De mi különösen a jóakaratot ajáljuk az olvasó figyelmébe, mely az iró vitatkozását állandóan kiséri. Távol attól, hogy elhallgassa az általa védett rendszerek ellen felhozottakat, ő ellenkezőleg keresni látszik az ellenvetéseket. Ha találkoznék olyanokkal, kik az igazság ugyanazon szeretetétől indíttatva elveit mind- azáltal nem osztanák, ő első lesz, ki nekik kezét nyuj- tandja, nem, hogy ellenök harcoljon, hanem hogy őket ölelje. Ily műben az olvasónak nagyszámú, egyházi s világi történészeink által már gyakran s részletesen felhozott tények egész halmazára kell elkészülve lennie. Mindazáltal, úgy a tárgynak, melyre e tények vonatkoznak, fontossága, mint a világos modor miatt, mely- lyel bírálat alá vétetnek és az általános célra irányoztalak, lehetetlen, hogy hasonló vagy talán még nagyobb érdeket ne költsenek az újságénál. — Szerzőtől ismertetni nincs szerencsénk. A legnagylelkübb bizalom, véletlen esetnek, melynek szerencséjét nagyrabecsüljük, következménye, juttatá birtokunkba e becses kéziratokat. Néhány elv, melyeket a pápai tekintélyről vall, elüt a köztünk közönségesen uralkodó elméletektől. Midőn előbbi munkái ezekről még nem értesítenek eléggé, mindenki tudja, hogy a külföldi katholikusok a pápára vonatkozó elveket, melyeket ők és mimagunk is egészen korlátlanul „a francia egyház elveinek (maximes)‘‘ nevezünk, idegenséggel fogadták. E tekintetben mi, mint l*
