de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

97

Írásba foglalva. Magától képződik az ezer ügybarát összmükö- dése által, kik legtöbbször maguk sem tudják, mit cselekszenek, oly annyira, hogy gyakran úgy látszik, mintha ők észre sem vennék azon jogot, melyet ők maguk állapítanak meg. Az intéz- vény így fejlődik századokon át; ereseit occulto, velut arbor aevo ’) ; ez minden nagy politikai és vallásos teremtésnek jelszava. Volt-e sz. Péternek határozott tudomása előjogának terjedelméről és azon kérdésekről, melyeket az a jövőben szülend ? En nem tudom. Midőn a bölcs tárgyalás után, mely ama kor egyik fontos kérdésének megvitatása fölött tartatott, a jeruzsá- lemi zsinaton ő ragadta meg először a szót, és az egész sokaság hallgatott*), s miután maga sz. Jakab is pátriárkái székének magaslatáról csak azért beszélt, hogy a mit az apostolok feje elhatározott, megerősítse, vájjon sz. Péter előjoga tiszta és határozott öntudatával cselekedett-e, vagy pedig, midőn méltóságának e nagyszerű tanujelét adá, nem cselekedett-e minden megfontolás nélkül, csupán belső ösztönét követve ? Azt még nem tudom.

Sok kérdést lehetne általános elméletben tenni; de én félek, nehogy szőrszálhasogatásokba keveredjem és járatlannak látszassam a helyett, hogy valami újat mondanék* 3), mi engem et nagyon bántana; jobb, ha az ember csak egyszerű és kizárólagosan gyakorlati eszmék mellett marad.

A pápa tekintélye az egyházban a dogmatikai kérdéseket illetőleg a legkitűnőbb bölcseség hírében állott; sohasem volt elhamarkodott , kevély, sértő és zsarnoki. 0 mindig meghallgatott mindenkit, még a lázadókat is, midőn magukat védeni akarták.

Miért mondott volna tehát annak ellent, hogy valamely határzata az egyetemes zsinaton vizsgálat alá vétessék ? E vizsgálat egyedül a pápák jó akaratától függött, és ők ezt mindig is ilyennek tekintették. Nem bizonyítható be, hogy a zsinatok a pápa dogmatikai határzatairól mint tulajdonképeni

') Horatius I. O. XII. 45.

*) Apóst, cselek. XV. 12.

3) A franciában être nouveau = valamiben járatlannak lenni, être neuf = valami újat mondani; szójáték, mert nouveau-nak, valamint neuf- nek eredeti első értelme = új. Ford.

7