de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

91

országban1) mindenkor tanított elvet, hogy minden pápa alá van vetve hit dolgában, minden egyetemes zsinat Ítéletének.“ T)

Sajnálatra méltó, és oly férfiúhoz, mint Fleury, nem illő himelés ! Nem arról van szó, vájjon az egyetemes zsinat a pápa fölött áll-e, hanem, v aj j o n 1 e h et - e egyetemes zsinat pápa nélkül, vagy a pápától függetlenül. Ez a kérdés. Menjetek Rómába és mondjátok, hogy a pápának nincs joga a trienti zsinat határozatait érvényöktől megfosztani, bizonyára nem fognak benneteket megégettetni. A fenforgó kérdés bonyolódott. Azt kérdik, 1-ször : mi azegye- temes zsinat lényege, s melyek az ismérvek, melyek legcsekélyebb másitása megsemmisítené lényegét? 2-szor : vájjon az úgy alakult zsinat a pápa fölött áll-e? A második kérdést tárgyalni, mielőtt az elsővel tisztában volnánk ; a pápának a zsinat fölötti felsőbbsé- gét fönnen hangoztatni, a nélkül, hogy tudnók, hogy el volnánk határozva, hogy meg mérnök mondani, mi az egyetemes zsinat : ez — nyíltan ki kell mondani — nem pusztán egyszerű dialektika elleni hiba, ez vétek a becsületesség ellen.

XIII. FEJEZET.

A zsinati határozatokról (canons) általában, és a hivatkozásról azok tekintélyére.

A pápai hatalom korlátlanságából egyébiránt nem következik, hogy az a törvények fölött áll, és hogy azokkal játszha- tik ; azonban e férfiaknak, kik nem szűnnek meg a pápai hatalom- tól a kánonokhoz fölebbezni, titkuk van, melyet szorgalmasan rejtegetnek, noha meglehetősen átlátszó fátyol alá. E szó alatt : kánonok, az ő elméletök szerént azon kánonokat kell érteni, melyeket ők alkottak, vagy melyek nekik tetszenek.

*) Mindezek után, mit olvastunk, és különösen az 1626-ki nyilatkozat után, mily nevet adjunk ezen állításnak ?

®) Fleury, nouv. Opusé. p. ii.