de Maistre József: A pápáról - 30. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1867)

Első könyv. A pápáról, a kath. egyház iránti viszonyában fejezet

87

hajdan a második és ötödik általános zsinat, melyekben különben a pápák sem személyesen, sem követeik által nem vettek részt.

Azok tehát, kik ilynemű dolgokban nem eléggé jártasak, vigyázzanak arra, mit olvasnak, midőn azt olvassák : hogy a pápák a konstanci zsinat határozatait helyben- h[a g y t á k. Kétségkívül helyeselték e zsinatnak Wicleff és Huss János tévelyei ellen hozott határozatait ; hanem hogy a pápától elvált, sőt a pápával ellenzéket képező püspöki kar törvényeket alkothat, melyek a szent széket kötelezik, és hogy a dogma fölött istenileg csalliatlan módon határozhat ; ez állitás — hogy Bossuet nyelvén szóljunk, — csoda, moly talán kevésbé ellenkezik a józan hittannal, mint a józan logikával.

XII. FEJEZET.

A konstanci zsinat.

Mit gondoljunk tehát ama hírhedt IV-ik ülésről, melyben a konstanci zsinat (tanács) kinyilatkoztatá, hogy a pápa fölött áll. A felelet könnyű. Azt kell mondanunk, hogy a gyülekezet oktalanul szólt, valamint oktalanul szólt azóta már a hosszú parlament Angolországban, az alkotmányi gyűlés, a törvényhozó gyülekezet, a nemzeti convent, az ötszáz, a kétszáz, és Spanyolország utolsó cortes-ei ; szóval, mint minden képzelhető számos elnök nélküli (non présidées) gyülekezet.

Bossuet 1681-ben, a következő év veszélyes árját előre látván, mondá: Tudjátok, mik a gyülekezetek, és mily szellem szokott azokban rendesen uralkodni.1)

r 7

Es Retz bibornok , ki értett kissé a dologhoz , már előbb emlékirataiban általánosabb és találóbb módon mondá : „A KI ÖSSZEGYŰJTI A NÉPET, FÖLLAZÍTJA AZT.“

') Bossuet, Lettre á l’abbé de Ráncé, Fontainebleau, septembre 1861- ben. — Hist, de Bossuet liv. VI. n. 3, tom. II, p. 94