Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Negyvenharmadik fejezet
58 szent Guzman Domonkos s a bámulatra méltó assisi Ferenc kitűnő szentségükért a liivök tiszteletében az oltárokon, mégis megér- demlették volna, hogy a hálás emberiség szobrokat állítson nevök- nek. Hogyan ! ti megbotránkoztok e szavakon ? Úgy nem olvastátok a történelmet, vagy csak a protestáns vagy bölcsészeti előítéletek csalárd üvegén keresztül vettétek szemügyre. Mondjátok meg : mi gyalázni valót találtok azon férfiakon, kiknek szent szerzetei örökös becsmérléseitek tárgyai valának, mintha az emberiség legnagyobb ostorainak egyike forogna kérdésben ? Tanaik az evangélium tanai, ugyanazok, melyek fönsége és szentségétől ti sem tagadhattátok meg ünnepélyes elismerésteket, s életök szennytelen, szent, hősi, egészen megegyező tanításukkal. Kérdezzétek őket, minő föladatnak szentelik éltöket, s azt fogják válaszolni, azon föladatnak, hogy minden embernek hirdessék a katholikus igazságot, hogy minden erővel előmozdítsák a tévely kiirtását s az erköl csők javulását, s a népekbe becsöpögtessék a törvényes szellemi és világi hatalom iránti köteles tiszteletet • vagyis azon erős elhatározásra fogtok nálok akadni, hogy életöket az egyházban és államban fölmerülő bajok elleni harcra szenteljék. Ok nem szorítkoznak meddő levelekre, nem elégesznek meg néhány beszéddel és mulékony megerőtetéssel, nem személyes hatáskörükhöz mérik tervöket, hanem valamennyi országra s a jövő korra irányozva tekintetöket, oly testületeket hoznak létre, melyek tagjai az egész föld kerekségen elszélednek, s a jövő nemzedékeknek áthagyományozzák az apostoli szellemet, mely őket oly magasztos törekvésre lelkesíti. A szegénység, melyre magukat kötelezik, a legmagasb fokra emelkedik, az öltözet, melylyel testöket födik, durva és nyomorúságos ; ha azonban ily életmód egyetlen mélyebb indokát sem bírjátok fölfogni, gondoljátok meg, hogy ők az akkoriban csaknem elfeledett evangéliumi szellemet akarják újra föléleszteni ; gondoljátok meg, hogy gyakran romlott felekezetek küldéreivel kell szembeszállniok, s hogy e küldérek a keresztény alázatosságot akarják majmolni, nagy önmegtagadást mutatnak, s a nép előtt bizonyos kérkedéssel fitogtatják koldusöltönyüket ; gondoljátok meg, hogy félbarbár népeknek prédikálnak, s hogy arra, miszerént ezek a lelkeikre boruló tévely mámorából kiragadtassanak, nem voltak elégségések a szavak, habár azokat a megszokott életmód feddhetlensége támogatá is ; hogy itt megragadó példák, kitünően épületes életmód, s mindezekhez még
