Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Negyvenharmadik fejezet

54 lelket vette volt, ngy ő, Tanquelm, ugyanazon Szentiéleknek teljét bírja. Továbbá bizonyítgatá, hogy az ő személyében s kővetőiben foglaltatik az egyház. A pápaság, a püspöki méltóság s az áldo- zárság szerénte nem voltak egyebek képtelen találmányoknál. Tanításában és beszédeiben különösen a nőnemre forditá figyelmét ; tanításának és tetteinek gyümölcse a legsajnosabb erkölcstelenség vala. Egyúttal az ezen utálatraméltó ember iránti rajongás oly fokra hágott, hogy a betegek sovárogva itták a vizet, melyben megfíirdött, mert a testre és lélekre nézve üdvös szernek tartották. A nők boldogoknak érezék magukat, ba e szörny kegyében része­sülhettek, az anyák tiszteletnek tartották, ha lányaik kéje áldoza­tául szemeltettek ki, s a férjek megbántva érezték magukat, ha nejeik meg nem fertőztettek. Midőn az elvetemült észrevevé a befo­lyást, melyet a kedélyekre gyakorolt, nem mulasztá el követői rajongását kizsákmányolni, s nekik az irántai bőkezűséget mint a legkitűnőbb erények egyikét ajállani. Egyik nap nagy néptömeg vévé körül, ekkor a boldogságos Szűz szobrát hozatá elé ; erre megragadá az istentelen a szobor kezét, s kijelenté, hogy az Istenanyát nőül veszi. Azután azon fel­hívással fordult a jelenlévőkhöz, hogy, miután a mint ép most lát­ták, az egek királynéjával összekelt, gondoskodjanak nászaján­dékról. Egyszersmind két alamizsnaszekrényt állított fel, egyiket a szobor jobbja felől, a másikat baljára, melyek egyike a férfiak, másika a nők adományait fogadja magába, hogy ekkép megtud­hassa, a két nem közöl melyik járult hozzá többel. Azt hinnök : ez annyira aljas és durva mesterfogás nem idézhetett elé egyéb hatást a körülállók felboszankodásánál, azonban az eredmény tel­jesen megfelelt a ravasz csaló számításának. Dús és becses aján­dékokat hoztak, s a nők, kik szüntelen Tanquelm kegyei után sóvárogtak, felülhaladták a férfiakat bőkezűségben, mivel rajon­gásukban megfosztották magukat nyakláncaik, függőik és más drágaságaiktól. Mihelyt elég erősnek érezé magát, megszűnt prédikálni, és fegyveres sereget gyűjtött maga körül, mely őt a világ szemeiben egyszerű apostolnál valamivel fensőbb lénynek tüntesse föl. Három­ezer ember követte mindenüvé; ily tekintélyes kisérettől kör­nyezve, a legfényesebb ruhákba öltözve, elül lobogóval, igy járt körül királyi pompával. A hol mint szónok akart fellépni, három­ezernyi testőrsége kivont kardokkal állta körül. Már ekkor mutat­

Next

/
Thumbnails
Contents