Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Negyvenedik fejezet

föltevés, bogy azon sok ritka ismeret a természet titkairól, bizonyos anyagok hasznáról és tulajdonairól, egyes tudományok és miivészetek alapelveiröl, melyekben az arabok Európában történt felléptök alkalmával oly gazdagoknak mutatkoztak, nem vala egyéb azon régi tudományok maradványainál, melyeket ők ama tartományokban gyűjtöttek, hol azelőtt minden égalj alatti emberek laktak.

Nem szabad elfelednünk, hogy a barbárok első betörései alkalmával, midőn Spanyolbon, déli Franciaország, Olaszország éjszaki Afrika, s az e tartományok körében fekvő szigetek irtózatos módon mind elpusztultak, mindenki, ki az utazásra képes volt, keletre menekült. Ez utón nyugat egész tudománykincsének azon tartományokban kellett összehalmozódnia, s ennek nem kis befolyással kellett arra lennie, hogy ott a hajdani tudományosság maradványai fenmaradtak, melyeket aztán az arabok más szánandóbb alakban hozzánk újra visszahoztak.

A világ semmiségének mély érzete, melyet nagy balesetek oly hosszú sora újra meg újra megerősített, megszilárdítá a szerencsétlenekben a vallásos öntudatot, s a keleten összegyűlt szökevények mély megindulással hallgatták a betlehem-barlangi remete megható szavait. így történt, hogy sok menekült felvétette magát a zárdákba, hol egyszersmind szükségeikben segélyt, lelkök számára pedig vigaszt találtak, minek következtében a keleti zárdákban mindennemű tudománykincsek és nagybecsű ismeretek igen nagy mérvben halmozódtak össze.

Ha egykor az európai polgárisodás hatalmát azon tartományokra is kiterjeszti, melyek ma még a müzülmánok nyomása alatt sinlenek : a tudomány talán egy fényes lappal fogja gazdagíthatni munkáit, ha az idők homályában, s a kéziratok nyomán, melyeket szorgalom vagy véletlen napfényre hozand, fölfedezi a fonalat, mely az arab és az ó-tudomány összefüggését világosabban kijelölné, és igy a változásokat megmagyarázná, melyeket ez szenvedett, s melyek következtében mint valami egészen különböző tekintetett. Az irománykincsek , melyek a spanyol levéltárakban a szaracén uralom korának kutatása céljából őriztettek, azon levéltárakban, melyek kizsákmányolását, úgy szólván még meg sem kezdték, talán hinthetnének némi világot e pontra, mely kétségkívül behatóbb kutatásokra ösztönözne, s ezzel a mohamedán és keresztény, e két annyira különböző polgárisodásnak egészen uj felfogását eszközölné.

31

*1