Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)

Hetvenkettedik fejezet

vek tekintetében birtokában vagyunk, ezek szereztek meg. Reuch- lin János, ki élete legnagyobb részét a tizenötödik században élte át, bizonyára katholikus volt, ki a héber nyelv legjártasabb ismerőihez tartozott, s ö volt az első a keresztények között, ki azt a tudományok körébe vonta. Gtröningi Wessel János avatta öt Parisban e nyelv elemeibe s neki ismét voltak más tanítványai, kikbe e nyelv iránt saját előszeretetét igyekezett átültetni. A héber nyelv művelése nyugaton uj lendületet nyert mirandolai Pico fáradozásai folytán, ki hasonlókép a romai egyház hive volt. A trienti zsinat idejében, azon eretnekek , kik a héber nyelvet tudták, azt több nyíre az egyház keblében tanulták, melytől elszakadtak ; és üres elménckedéseik a szentirás felett,mindinkábbbuzdíták az igaz híveket azon nyelv tanulmányozására, mely sajátjdiadalukban és ellenségeik legyőzésében oly sokat segíthetett. E tekintetben csak V. Kelemen pápa szellemében jártak el, ki már a tizennegyedik század elején rendeletet adott ki, hogy Roma, Páris, Oxford, Bologna és Sala- mancában a külföldiek oktatásánál a görög, héber, chaldaei és arab nyelv nyilvánosan taníttassék. E pápának, kinek figyelmét nem kerülték ki a tanulmányok alapos tárgyalásából folyó előnyök, az volt szándéka, hogy a nyelvek tanulmányozása által bővebb ismereteket hozzon napvilágra, mi által a felvilágosodás előhala- dásának áldásai az egyházra háromlottak, s egyszersmind tudósok neveltették, kik azt a tévely ellen megvédeni tudják. Főleg azon gondolkozott, hogy a nyelvek, nevezetesen a héber nyelv tanulmányozása által a szent iratok tanulmányozásának uj lendületet adjon ; azt akará hogy a szent könyv, ha eredetiben olvastatik, szerzőjéhez a Szentiélekhez még méltóbbnak tűnjék fel, és magasabb ismeretek mellett fensége és egyszerűsége még nagyobbra becsültessék, úgy hogy a latin fordítást megillető tiszteleten csorbát nem ejtve kitűnjék, hogy az eredeti szöveg ismerete az egyházra nézve még hasznosabb a hit igazságának bebizonyítására és az eretnekek ellenvetéseinek megcáfolására.“ (Goujet Abbé, értekezés az egyházi tanulmányoknak a t i z e n negyedikszázad óta történt újjászületése felett.)

Azon okok egyike, melyek a szellemi fejlődést leginkább elősegítették, a nagy tudományos központok alapítása vala, hol a legtehetségesebb és leghíresebb szellemek összegyűltek, s melyek minden irány felé világsugarakat lövelltek. Nem tudom, miképen felejthették el, hogy ezen gondolat nem tulajdonítható az álreformatió-