Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Hatvanadik fejezet
277 gét, melynél fogva kizárólag magának tartá fenn a jogot, hogy e tárgyban döntő Ítéletet hozhasson. A pápai hatalom szakadatlan ébersége nélkül a baj napról napra nagyobbodott volna, mert ime a természet leghatalmasabb érzelmei is kedveztek neki. Mióta az említett renedeletek kibocsáttattak, négy század folyt le, és még 1533-ban is kénytelen volt VII. Kelemen pápa III. Sándor egy kánonját nagy botrányok elkerülése végett korlátolni, miről a jámbor pápa keservesen panaszkodik. Tegyük most fel, hogy az egyház nem ellenezte ezen visszásságot, és a szokás mindinkább általánossá lett ; gondoljuk meg továbbá, hogy azon korban a kiváltságoknak volt egyedül beesők, és a népnek alig volt csak polgári állása is ; vájjon a nemesi osztály mellett nem alakult volna-e egy papi osztály, és mindkettő családi kötelékek és közös érdekek által egymáshoz fűzve, nem gördített volna-e az alsóbb osztályok további fejlődésének legyőz- hetlen akadályokat útjába ; vájjon nem sülyedt volna-e az európai emberiség ugyanazon lealacsonyodásba, melyben az ázsiai népek senyvednek ? Ezen keserű gyümölcsöt hozta volna nekünk a papság nősülése, ha az úgynevezett reformatio néhány századdal előbb lép fel. A tizenhatodik század elején az európai polgárisodást már nagyobb részt befejezve találta, ekkor már érett nemzetséggel volt dolga, melyet nem oly könnyen lehetett eszméi elfeledésére, és erkölcsei megváltoztatására bírni. A mi most történt, mutatja mi történhetett volna. Angliában szoros szövetség létesült a főnemesség és a protestáns papság közt ; és megjegyzendő, hogy itt volt és van még most is bizonyos kasztféle intézmény, noha korlátok közt, melyeket a polgárisodás és szabadság bizonyos magas fokának, melyre Nagy-Brittannia vergődött, kelle sziikségkép magával hoznia. Ha a középkorban a papság elzárkózott kaszttá alakult és ; étét a z öröklésre alapította volna', mulhatlanul az aristokratiai szövetség jön létre, melyről fönnebb szólottám, és ki törte volna ezt akkor már meg ? Az egyház ellenei minden törvényét, sőt némely hitágazatát is titkos szándékok föltevése mellett magyarázzák, és ezért a papi nőtlenség behozatalát is önző tervek gyümölcsének tekintik, holott könnyű volt átlátni, hogy ha az egyház csak világi célokra törekedett volna, őt választhatták volna a többi vallások papjai példányképíil, kik egy külön, hatalmas, elzárkózott
