Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenhatodik fejezet
246 talma kr ól szólnak ; tehát a köztársaság elnökének sem szabadna semmi szin alatt ellenállaui. Erre azt az ellenvetést teszik majd, bogy a köztársaság elnökének jogai megállapitvák ; de hát a fejedelmei nincsenek-e hasonlóan kijelölve ? Nincsenek-c a legkorlátlanabb kormányoknál is törvények, melyek ennek határait körülírják? S nem ebbe helyezik e a különbséget a királyság védői, midőn megcáfolni igyekeznek elleneik álnokságát, mely- lyel azt a zsarnoksággal egy sorba akarják helyezni ? „De, — azt fognák ellenvetni, — a köztársaság elnöke csak ideiglenesen van választva;“ de hátha örökre volna? A teljhatalom az által, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig tart, sem nagyobb, sem kisebb nem lesz. Ha valamely tanácstesttilet, valamely férfi, vagy valamely család e vagy ama törvénynél fogva, egy vagy inás megszorítás mellett, bizonyos feltételek alatt és bizonyos esküvel erősített Ígéretek nyomán, e vagy ama joggal lenne felruházva, akkor a tanácstestület, e férfi vagy család Ígérete vagy esküje beváltására kötelezve van, legyenek bár jogai nagyobbak vagy kisebbek, ideiglenesek vagy örökösek. Ezek a természetes jog alapelvei,még pedig oly bizonyosak és egyszerűek, hogy nem tűrnek ellenvetést. Sőt még azon hittudósok is, kik a pápa irányában leghódo- latteljesebbek, oly alapelveí állítanak fel, melyet itt tárgyunkkal való hasonlatossága miatt nem hagyhatok érintetlenül. Tudva van, hogy a pápa, midőn ex cathedra beszél, csalhatlan, de hogy mint magán személy nem az, és mint ilyen eretnekségbe is eshe- tik. Ily esetben, — mondják a hittudósok, — a pápa elvesztené méltóságát; erre nézve némelyek azt állítják, hogy le kellene tenni, míg mások azt vitatják, hogy az eretnekség 'ipso facto letevését vonja maga után. Már most akár az egyik, akár a másik véleményhez szegődünk, mindig fordulhat elé oly eset, melyben az ellenállás megengedhető lenne, még pedig miért? Mert a pápa minden felelősség nélkül megválasztása céljától térne el, mert a hittant, az egyházi törvények ezen talpkövét lábbal tiporná, és igy a neki tett engedelmességi Ígéreteket és esküket megsemmisítené. Spedalieri ezen ok fölemlítésénél megjegyzi, hogy a királyok rangja bizonyára nem nagyobb, mint a pápáké, hogy a hatalom egyiknek ép úgy, mint a másiknak in aedificationem, nem pedig in destructionem adatott; továbbá hozzáteszi még, hogy ha a pápák ez elvet maguk ellenében érvényre juttatták, a földi hatalmasok azon épen nem ütközhetnek meg.
