Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenharmadik fejezet
207 tos, vajmi fön séges, az örök világrend, az isteni elme szerént élni ! A törvény iránti engedelmesség kötelme nem gyökeredzik más ember akaratában, hanem az észben ; de csak magában tekintve a hittudósok előtt ez nem látszott elegendőnek arra, hogy parancsoljon. Ok a törvény szentesítését magasabb helyeken keresték, s midőn arról volt szó, hogy az ember lelkiismeretére hassanak, s azt kötelezzék, a teremtmények sorában mitsem találtak, mi erre képes lenne. „Ha az emberi törvények, úgymond a szent hittudós, igazságosak, lelkiismeretileg kötelező erejök az örök törvénytől származik, melyen alapszanak, mint a Példabeszédek nyolcadik fejezetében mondatik : Általam országúinak a királyok, és végeznek igazat a törvényszerzők. Si quidem justae sunt, habent vim obligandi in foro conscientiae a lege aeterna, a qua derivantur, secundum illud Proverb, cap. 8 : Per me reges regnant, et legum conditores justa decernunt.“ (1. 2. quaest. 96. art. 3.) Miből kitetszik, bogy szent Tamás szerént az igazságos törvény nem épen az emberi észnek, hanem az örök törvénynek kifolyása, s ettől nyeri lelkiismeretileg lekötelező erejét. Ez bizonyára jobban hasonlít bölcsészeti eljáráshoz, mint a törvények kötelező erejének keresése a személyi észben, szerződésekben, vagy az általános akaratban. így fejtetnek meg a jogok, az emberiség igaz jogai ; igy szabatnak meg észszeriileg a felsöbbségi hatalom korlátái ; igy állapíttatik meg könnyen az engedelmesség ; igy támasztatnak szilárd s szétdulhatlan alapokra a kormányzók » kormányzottak jogai s kötelmei. így nehézség nélkül megértjük, mit jelent felsöbbség, alattvaló, mit tesz parancsolni, engedelmeskedni. Az embereken nem uralkodik egy ember akarata, hanem elfogulatlan esze, az Istentől beléteremtett ész, vagyis inkább maga az Isten esze, az örök törvény. Isten maga. Fenséges néz- pont, melyben a felsöbbség jogait, kötelmeit, erejét, biztosítékát, fenségét találja, s mely a társadalomnak nyugalmára, jóllétére s igazi szabadságára legbiztosabb kezességet nyújt ; fenséges néz- pont, mely az ember akaratát a hatalom gyakorlásából kizárja, s azt Isten szolgálatában az örök törvény eszközévé változtatja át. A közjóra, ad bonum commnne: ez a szent Tamás által kifejezett igaz törvény másik követelménye. Azt a kérdést hozták fel : vájjon a királyok a népek végett vannak-e, vagy a népek a királyok végett ; ez oly kérdés, mely valóban nem mutat