Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. II. kötet - 29. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1866)
Ötvenegyedik fejezet
176 a népek jogait is evvel védelmezték. A szabadság szevéntök a féktelenséggel és vallástalansággal nem volt egyértelmű : nézetök szerént szabadok lehettek az emberek a nélkül, hogy lázongók s istentelenek legyenek, a szabadság a törvény megtartásában állott ; és mivel Isten és vallás nélkül a törvényt lehetetlenségnek tartották : lehetetlennek látszék elöttök a szabadság is Isten és vallás nélkül. A mire őket ész, történelem és kinyilatkoztatás tanították, abban bennünket a tapasztalás megerősített. A veszélyeket illetőleg, melyeket a hittudósok többé-kevésbbé terjedelmes véleményei a kormányra nézve magukkal hozhatnak, senki sem fog többé képmutató és ravasz intések által elámíttatni ; a királyok tudják, vájjon a száműzetés és a vérpad a hittudósok szobáiban készűlt-e számukra. *) *) Afelsőbbségi hatalom közvetlen vagy közvetett eredete'nek kérdésénél alkalmilag megjegyezzük, hogy Bajor Lajos idejében a birodalmi hercegek ünnepélyesen azon vélemény mellett nyilatkoztak, miszerént a császári hatalom Istentől közvetlenül származik. Egy birodalmi végzésben következő tételt állítottak fel a pápa ellen : „Minden baj elkerülhe- tése végett kijelentjük, hogy a császári méltóság és hatalom Istentől közvetlenül származik. Ad tantum malum evitandum declaramus, quod imperialis dignitas et potestas est immediate a Deo solo.“ Hogy ezen elv szelleméről s céljáról fogalmunk lehessen , meg kell gondolnunk, ki volt Bajor Lajos. XXII János, és aztán VI. Kelemen által egyházi átokkal sújtva, végre annyira ment, hogy az utóbbi pápát letette, és az ellenpápát — corbariai Pétert — emelte a romai székre ; miután a pápa őt e miatt ismételve megintette volna, végül trónvesztettnek nyilvánitá. A lutherán Ziegler, a közvetlen átadás leghevesebb védője, megmagyarázza nézetét az által, hogy összehasonlítja a fejedelem választását az egyház szolgája választásával, kinek — mint mondja —■ az egyházi hatalom nem a népektől, hanem közvetlenül az Istentől adatik. Ép ezen magyarázat mutatja a szövegben kifejezett állításom helyességét, t. i. hogy az ily tanok célja azon időkben nem volt más, mint a világi és az egyházi hatalmat egy fokra emelni s kijelenteni, hogy az utóbbi eredeténél fogva a másik felett semmi előnyre sem tarthat igényt. Én mind- azáltal nem akarom állítani, hogy a Bajor Lajos korában fogalmazott nyilatkozat egyenesen e célra lön irányozva , sőt inkább fegyvernek kell azt tekintenünk a pápai hatalom megtámadására, melynek akko.iban befolyásától féltek. Azonban köztudomású, hogy a véleményeknek a befolyáson kivül, melyet a különböző használat szerént gyakorolnak, más erejök is van, mely kizárólag tulajdonuk, s melynek tevékenysége a körülmények kedvezése szerént fejlődik. Nemsokára ezután látjuk , hogy az
