Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harmadik fejezet
33 ségkivül onnan ered, hogy a reformatio sem okait sem hatásait nem ismerte fel teljesen,sem fel nem h a s z n á 11 a.“ De miféle vallás az, mely okait s hatásait se nem ismeri se nem használja fel? Mondott-e valaha emberi nyelv a reformatio felett határozottabb kárhoztatást ? Miként veheti igénybe azon jogot, hogy az embert és az emberi társadalmat igazgassa? El lehetett-e ezt valaha mondani az ókor és újabb idők bölcsészeti felekezetiről ? „Innen származnak“ folytatja Guizot: „azon ellenmondások s azon korlátolt szellem, melyek a protestantismusbau mutatkoztak és melyek fegyvereket és előnyö- két játszottak ellenei kezébe. Jól tudták ezek, mit akartak s mit cselekedtek, erős alapelvekből indultak ki, melyekhez a legszélsőbb következésekig ragaszkodtak. Soha sem volt oly kormány, mely hasonló rendszert hasonló következetességgel követett volna, mint a romai egyház.“ S ugyan honnan jő hát következetességével e rendszer, hisz oly nagy az emberi szellem állhatatlansága és ingatagsága ? Nem vonhatna a bölcsészet a józan ész e rendszere, e következetessége szemléletéből tanulságot ? Vájjon tekintve a feloszlás ama rettentő elemeit, melyek az emberi szellemben nyugszanak s az újabb nemzedékeknél oly nagy befolyásra vergődtek, tekintve a pusztításokat és dulásokat melyeket amaz elemek minden bölcsészeti iskolában, minden vallásközségben okoztak a nélkül, hogy a katholikus tannak oly szilárd és rendlthetlen épületét megingathatták volna, mit sem mondhatnánk a katholika vallás javára? Ha megengedjük, hogy az egyház véghez vitte azt a mit egy iskola, egy kormány, egy nép, egy vallás- község sem volt képes véghez vinni ; nem valljuk-e meg az által, hogy ő bölcsebb az egész emberi nemnél ? nem bizonyiték-e ez arra, hogy eredetét nem az emberi szellemnek köszöni, hanem hogy magának a teremtőnek öléből támadt ? Ha emberekből alakult, emberi kezek által igazgatott kormány alatt tizennyolc századot számít fennállása óta, minden országra kiterjedt, erdeiben a vadat, sátrában a nomádot, a legnépesebb városok zajában a polgárisodott embert meg tudja maga részére nyerni ; oly község, mely a bőrbe burkolt pásztort, a földművest, a büszke nemest egyiránt tagjának tekinti ; melynek alapelvei az együgyli kézművesnél ép úgy becsben vannak, mint a szobájában legmélyebb kérdések vizsgá- lásába merült tudósnál ; ha ily község, ily kormány, mint Guizot mondja, mindig egy szilárd alap el vet, változatlan 3 BALM. PROT. K \TH.
