Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)

Harminchetedik fejezet

llette őket, nem különben kegyeit is éreztette velők, egyszóval minden módot és eszközt megkísértettünk arra, hogy őket szent vallásunkra oktassuk. Mindezek dacára az óhajtott eredme’ny be nem következett, mert nem csak egyetlen egy sem tért meg, hanem még növekedett is makacsságuk. Miután a veszedelmet, mely királyságainkat az ö itt lakásuk miatt fenyegeti, tudós és istenes egyének szemünk elé álliták, s e bajon hamarjában kell segíteni, mert a halasztás királyi lelkiismeretűnket terhelhetné, nagy haragra indítván ezen nép az Urat ; s mert sokan álliták , hogy tartózkodás nélkül, élet- és vagyonvesztéssel biintethetnök őket, mivel egyre folytatott gonosztetteik által eretnekek, pártosok, Isten és ember elleni árulóknak bizonyultak be, ámbár ezek folytán egész szigorral járhatnék el velők, megérdemelvén ok azt gaztetteik által, mégis hogy gyengéd, könnyed eszközökkel visszatérítsem őket, Valencia királyság hasonnevű városában a patriarcha elnöksége alatt praelatusokat és tudós férfiakat hivtam össze, hogy tanácskoznának alkalmas eszközök és rendszabályokról. Míg a tanácskozások folytak, úgy értesültünk — az azon, és más királyságainkban lakó moriskok gyűlöletes terveiket tovább vitték, ugyannyira, hogy kétségtelenül be van bizonyítva, miszerént követséget menesztettek Koustantiná- polyba, hogy ott törökökkel, nem különben Marokkóba, hogy a király Buley Fidonnal alkudozzanak a végett : küldenének ezek lehető legszámosabb segédcsapatokat ; biztosítván egyszersmind ökot, hogy itt százötven- ezer Maur és Berberre találnak , kik vagyonuk — s életükkel segítendi őket, s hogy e vállalat cgyátalán nem volna nehéz, miután ezen szándék- lataik felől eretnek és más, irántunk clleuséges indulattal viseltető fejedelmekkel is értekeztek. Miudezt figyelembe vévén, hogy az önfenntartás kötelessége ellen ne vétsünk , hogy királyságainkban a szent romai kath. hitet, a biztosságot, bekét és nyugalmat fenntarthassuk , tanult férfiak, valamint Isten és koronánk egyéb buzgó szolgái helybenhagyásával és tanácsára elhatároztuk és meghagytuk : hogy az ezen királyságokban élő moriskok, férfiak úgy mint asszonyok cs gyermekek különbség nélkül mindnyájan s a t.“

Mondám, hogy a pápák mindjárt eleinte igyekeztek a spanyol inqui sitio szigorán enyhíteni, az álfa], hogy majd a királyok s inquisitorokhoz intéztek megintéseket, majd a bepanaszoltak és elítéltek fellebbezését elfogadták. Megjegyeztem ezenkívül, miszerént a királyok politikája, mely a vallásujításokban egyetemes megrázkódtatások csiráját látá, akadályozá a pápákat, úgy hogy kegyességüket s engedékenységüket amint óhajtották, nem éreztetheték. Állításom támogatására a sok bizonyítvány közöl csakegyet választok, melyből kiviláglik, hogy a spanyol királyokat bántotta az oltalom, melyre az inquisitio által vizsgálat alá vett személyek Romában találtak.

Nyolcadik könyv, III-dik fejezet, 2-ik törvény az uj összeállítás szerént.

Ki az inquisitio által elitéltetett , s ezen királyságainkat elhagyá, azokba többé vissza ne térjen, ha a halál és vagyonvesztés büntetését el akarja kerülni.

„Ferdinands Izabella, Saragossában, augusztus 2. 1498. esztendőben.“

Mivel némely, az in quisitorok által eretnekség miatt elitéit egyének