Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harminchetedik fejezet
403 hivatalos eljárás minden szertartásaival és azon különös módon kelle megtörténnie, hogy az Ítélet egyik határozatának értelmében a következő nevezetes szavakat kelle olvasnia : mert a királyok alattvalóik felett nagyobb hatalommal nem bírnak, mint mennyit az isteni és emberi jog nekik megenged, nem pedig mennyi fliggetlenés korlátlan akaratukon alapszik. így ir Perez Antal, a mint látni lehet a jegyzetben, mely ezen fejezethez szól. Köztudo- másilag pedig Perez Antal nem volt az inquisitiónak szenvedélyes párthive. Ez azon korban történt, melyről sokan nem is tudnak máskép szólani, ha csak összeköttetésbe nem hozzák vele az elbutitás, elnyomás és babona elnevezéseit ; egyszersmind bátorkodom kételkedni a felett, vájjon újabb időkben, melyekbe Spanyolországra nézve a felvilágosodás és szabadság hajnalát helyezik, p. o, III. Károly alatt, a kényuraságról ünnepélyesebb kárhoztató ítélet jöendett volna-e létre ? Ezen Ítélet a törvényszéknek, mely azt kimondotta, és fejedelemnek, ki azt elismerte, egyaránt becsületére válik. A mi pedig a felvilágosodást illeti, e tekintetben szintén rágalom azt állítani, hogy a tudatlanságot akarta behozni és terjeszteni. Ezt II. Fülöp eljárásából épen nem lehet következtetni, minthogy nemcsak a bibliának különféle nyelvekre történt antverpeni fordítási vállalatát pártolta, hanem Arias Montanusnak meg is hagyta, hogy a pénzt, melyet Plantinus nyomdásztól vissza fog kapni, kitűnő könyvek még pedig mindnyomtatványok mind kéziratok megvételére fordítsa, hogy azokat az épen akkor épült Escurial zárdái könyvtárában állítsa fel, miután már, a mint Arias Montanushoz Írja Don Franciscode Alaba franciaországi követének is meghagyta, hogy onnan a lehető legjobb könyveket szerezze meg. Nem, Spanyolország történelme a türelmetlenség szempontjából nem oly fekete, mint a minőnek festeni akarták. Ha a külföldiek kegyetlenségről vádolnak bennünket, azt felelhetjük nekik, hogy Spanyolország fenntartotta a békét, míg Európát a vallási háborúk vérrel árasztották el ; a mi pedig azok számát illeti, kik a vérpadon vagy számkivetésben haltak el, e tekintetben azon két nemzetet, melyek azt erősítik, hogy a polgárisodás zászlóját viszik, igen, Francia- és Angolországot szólíthatjuk fel, hogy vegyék elő 26*
