Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)

Harminchetedik fejezet

maga után keile vonnia, és azon kisebb vagy nagyobb jelentőségtől, melyet Carranza beszédei és iratai az igazhivőség elleni gyanúnak szolgáltathattak, bizonyosnak látszik nekem, hogy lelkiismeretében, hogy Isten előtt egészen ártatlan volt. Bizonyságot, mely e véleményt kétségen kivül helyzi, e következőben találunk. Midőn pőre eldöntése után nemsokára betegségbe esett, azonnal észrevették, hogy az halálos volt, és kiszolgáltatták neki a szentségeket. Mialatt erre számos nép láttára a szent utieledelt magához vévé, a legilnnepélyesb módon kijelenté, hogy a kath. egyház hitétől soha el nem tért, hogy lelkiismerete semmiről sem vádolja , a mit ellene felhoztak, és e nyilatkozatát azzal erősíté meg, hogy ugyanazon Istent hivta bizonyságul, kinek szine előtt állott, kit épen a megáldott színekben vett magához, és kinek megveszteget- hetlen itélőszéke előtt kelle nemsokára megjelennie. Megható jelenet volt ez, mely mindannyi körtilálló szemeiből könyeket csalt ki, mely egy lehellettel minden gyanút eloszlatott, mit tán ellene tápláltak, és fokozta a részvétet, mely iránta már balsorsának hosszas évei alatt is keletkezett. A pápa nem kételkedhetett nyilatkozatának őszinteségén, mi abból is kitetszik, hogy sírján pompás emlékkő emeltetett, mit bizonyára meg nem engedtek volna, ha szavainak igazságáról csak a legcsekélyebb kétely is maradt volna fenn. S valójában vakmerőség leendett, ily határozott nyilatkozatnak egy Carranza szájából, melyet végső órájában és Jézus Krisztus jelenlétében tett, hitelt nem adni.

Miután Carranza tudományának, erényei és balsorsának eme hódolatot meghoztuk, még meg kell vizsgálnunk, vájjon feltéve, hogy lelkiismerete tökéletesen ártatlan volt, joggal állithatni-e, hogy pőre nem volt egyéb, mint a gyiilölség és irigység áruló támadása ? Itt nyilván nem arról van szó, hogy a hosszas pör szétágazó folyamát megvizsgáljuk; miután azonban ezt könnyelműen el szokták mellőzni, ha már II. Fülöpöt és Carranza elleneit beszeny nyezték, nekem is szabad lesz a felett néhány észrevételt tennem, hogy a dolgokat igazi nézpontjok alá helyezzük. Mindenekelőtt mindenki különösnek fogja találni, hogy a pör, ha minden támpont hiányzott és mégcsak látszólagos okok sem voltak, oly sokáig tarthatott volna. S nem is kellett volna e tartósságon annyira csodálkozni , ha a vizsgálat mindig Spanyolországban folyt volna; ámde nem úgy történt, hanem több évig Koma volt a vizsgálat színhelye. Vagy talán oly vakok és gonoszak voltak a bírák, hogy

393