Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harmincnegyedik fejezet
HARMINCNÉGY EDIK FEJEZET. i A türelmetlenségről. Az előítélet, mely ezen kérdéshez van kapcsolva. A türelmetlenség fogalmának meghatározása. Türelemvélemények tévelyek iránt. Türelem az egyéniség iránt. Vallásos emberek és hitetlenek türelme. Honnan ered mindkét félnél. A vallásos emberek és hitetlenek két osztálya Honnan származik a társadalmi türelem. A türelem eredete a mai népeknél. Az elöjbbi fejezetekben tárgyalt kérdés, mely az erkölcsök szelidségéről szólt, közvetlenül egy másikra vezet, mely már magában véve nehéz, s melyet a hozzá kapcsolt sok előítélet még bonyo- lódottabbá tett. Szólok a türelemről vallási dolgokban. Némelyeknél e szó „katholicismus“ egyértelmű a türelmetlenséggel, és e pont felett oly zavart nézetek vannak, hogy terhes feladat rájok fényt a jótékonysági intézetekben, mindenkor hiven fennmaradt, és hogy az egyház sohasem engedé magától az ily dicső előjogot elvitatni. Sohasem hitte, hogy a visszaéléseket közönynyel lehet átnézni, melyek a szerencsétlenek hátrányára becsúszhatnának, és ezért fenntartá magának legalább a jogot a bajok ellen működhetni, melyek a kormányok roszakaratából vagy hanyagságából származhattak. E részben megjegyezhetjük, a viennei zsinat rendeletét, mely szerént a kórodák akár egyházi, akár világi kormányzói ellen, ha hivata- lukban hanyagul járnak el, a püspökök kötelesek fellépni, a kóroda kezelését saját hatalmoknál fogva megjavítani és helyreállítani, ha az nem ragadtatott el tőlök, és ha igen, akkor pápai felhatalmazás elnyerése után. A trienti zsinat átruházá a püspökökre, mint a sz. szék követeire a jogot is a koródákat megszemlélni, még pedig oly esetekben, melyeket a törvény előre látott; és ezen felül rendelé, hogy a kezelők, legyenek azok papok vagy világiak, az illető püspök előtt évenként számot adjanak, hacsak az alapításnál nem történt ellenkező intézkedés, és hogy azon esetre, ha bizonyos előjog, származás, vagy külön intézkedés folytán a számadás más valaki s nem a püspök elé volna terjesztendő, ez a számvevőkkel közlekedni köteles. Eltekintve a sok változástól, melyet e részben a különböző országok törvényei és szokásai előidézhettek, az egyháznak a jótékonyság színhelyére fordított figyelme mindenkor bámulandó marad ; szelleme és alapelvei sarkalták ezen ügyekbe elegyedni, hogy majd kizárólagosan vezesse, majd a bajt megakadályozza, melyet becsúszni látott. A polgári hatalom elismerő