Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)

Tizenhatodik fejezet

TIZENHATODIK PEJ EZET.

Az egyház a rabszolgaság megszüntetésire nem csak tantervét, alapelveit és felebaráti szeretete szellemét foganatosítá, hanem számos gyakorlati eszközt is. A szempont, melyből e történeti tény tekintendő. A régiek hibás nézetei a rabszolgaságról. Homer, Plato, Aristoteles. A kereszténység azonnal megkezdi a harcot e téveszmék ellen. Keresztény alapelvek az nr és a szolga közt létező viszonyról. Az egyház a rabszolgák terhes sorsán enyhíteni törekszik.

Szerencsére a kath. egyház bölcsebb volt a bölcsészeknél ; elő tudta teremteni az emberiségnek a rabszolgafelszabadítás jótéteményét a nélkül, bogy annak méltatlanságokat vagy megrázkódtatásokat okozna ; vérontás nélkül tudja előteremteni a népek uj jászületését. Lássuk most, miként járt el a rabszolgaság megszüntetésénél.

Sokat beszéltek már a szeretet és testvériség szelleméről, mely a kereszténységet élteti, honnan azon meggyőződésre juthatunk, hogy a kérdésben levő vállalatban neki is nem kevés része volt. De tán még nincsenek az e célra fordított tevőleges, gyakorlati eszközök — ha szabad őket igy neveznünk — eléggé kifürkészve? Sikerülend e századok homályában , a körülmények ziláltságában, sokféleségében néhány tényre akadnunk, melyek nyomok gyanánt megmutatnák az utat, melyre az egyház tért, hogy felszabadítsa az emberi nem oly nagy részét a rabszolgaság alól, mely alatt epedni látta ?

Képesek leszünk-e a keresztény szeretetről oly tervet, oly rendszert kijelelni, s ennek létezését és kifejlődését kimutatni — a nélkül, hogy épen egyes kitűnő férfiak találó kifejezésére, magasztos gondolataira, nemes érzelmeire s egyes cselekményeire építenénk, hanem inkább kétségtelen tényekre, történeti forrásokra támaszkodunk, -melyek az egyház szellemét és törekvését önként kimutatják? Én igeulöleg merek felelni, s nem kétlem, hogy véle-