Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
70 mistokles ! neked még ma a i saknem számtalan persa sereg fölött kell győzelmet aratnod, s ezen pogány ördögi szolgálatnak kell feletted diadalmaskodnia ! Themistokles irtózva fordul el, de a sokaság oltárhoz vezeti az ifjakat és ... . megtörtént ! Ama szép reggelen , midőn Salamis olajfaberkeire felleg nem vetett árnyékot, egy—-két—három hosszú fekete füstoszlop huzódék Athen romjai fölé, s véres foltokban ereszkedék le a fellegvár homlokzatára, úgy hogy Perikiesnek valamennyi szép uj építményei sem voltak képesek azokat többé letörölni ! Plutarch „Themistokles életirásában“ ezen állításának igazolására a szépmüvészetekben és bölcsészethen egyaránt jártas lesbosi Phanariast állítja kezesül, s hogy ily jósmondat való- sziniiségéről ily helyen még jobban meggyőződjünk, azt mondja Eusebius, hogy Chios, Tenedos és Lesbos szomszéd szigeteken csakugyan szokásban volt Omodius Bacchusnak embereket áldozni. E kegyetleu tény azonban Xerxes persa királyt annyival kevésbbé lephette meg, mivel a mágusok, kik öt e hadjáratában kisérték, azon tartomány benszülötteiből, melyen ke- reztül húzódtak, maguk is kilenc ifjat s ugyanannyi szüzet égettek meg elevenen.1) — A történelem atyja azt mondja, hogy Persiában a szokás valakit elevenen megégetni általános volt, s hogy Amestris, Xerxes neje élemedett korában tizennégy nemes származású persa gyermeket dobatott elevenen tüzbe valamely földalatti istenség tiszteletére. — Azonfölül Xenophon beszéli, hogy a szemkiszurás a persáknál jólismert büntetés volt.2) — Persiában egy olympi istennek sem emeltek oltárt, az Olympuson szokásba vett dolgok mégis egyenlő lépést tartottak a Xerxes országában pusztító kegyetlenséggel; Persiában — úgymond Herodot — minden embernek több neje van, de még több ágyasa. — Flavius József azt beszéli zsidó régiségeiben, hogy az ország nagyjai és helytartói, nemkülönben a seregek parancsnokai Persiában, Helena királynőnek kinyilatkoztatták , hogy fiát Izatest hajlandók ugyan elfogadni királyuknak, de előbb fivéreit, rokonait agyon szeretnék ütni.3) Elég lesz , ha hozzá adjuk, miszerént némely tudósok e nép erkölcsében elegendő alapot vélnek találni arra, hogy azon ') Herodot, Polym. 114.—J) Anab. 1. 9,13.—3) 22 k. 2 fej.
