Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

65 tisztaság minden fénye, a nélkül, hogy bármelyik persa férfi- vágy nőnek lelkében nyoma maradott volna. Apud matronas et virgines Persarum comitas habetur vulgaris corporis vilitas.1) — Itt pillantottak le a nap tiszta sugarai, melyeket a hegyek ormain imádának, a fajtalan tüzimádók gyalázatos szerályaira, a rabszolgaságban élő és egészen elromlott nővilág lealacsonyi- tására. Semmi remény nem mutatkozott a jövőben, hogy vala­mi képzelhető emberi erő által valaha szabadulás érkezzék. Oh ti, kik az apostolnak a szüzesség szentsége- és érde­méről szóló mondását kigunyoljátok, mily gyorsan s mily öröm­mel magasztalta, mi több követte a szűz Megváltó és szűz anyja példáját az első századok hívőinek serege minden ég­hajlat alatt, a hol csak a kath. egyház elterjedt; — vájjon le­hetséges-e , hogy nem ismeritek azon sorsot, melyet a nő, míg újjá nem született, sehol széles e világon ki nem kerülhetett, míg csak az Ur szolgálója, ki „mindnyájunk örömének oka“ volt, meg nem jelent? Vagy még nem tudjátok ama kímélet­len rombolásnak történetét, mely bizonyára már a bimbót súj­totta és soha még csak kevés időre sem engedé meg a legszebb virág kifejlését, mely a földet fel bírja díszíteni, s föl tudja üdíteni illatával a világ dögleletes légkörét ? Vagy csakugyan rokon az eretnekség a pogánysággal, vagy talán az egyháztól való minden elpártolás egy lépés hátrafelé a pogány materia- lismushoz ? Halljátok és szánakozzatok Babylon ifjú és szép leányainak panaszain, „midőn ragyogó kocsikon koszorús fővel jönnek, hogy Mylittas templomának csarnokába telepedjenek, s addig soha haza ne térjenek , míg koszorújok és szemérmök együtt le nem hervadt, és azon undokitó fertőztetéssel meg nem szeplősittetnek“, melynek még az első rangú emberek is föl­áldozzák leányaikat! 2) Halljátok ama szomorú hangokat, mint viszhangoztatja tizezer syriai leány, kiknek jajveszékelései a hieropolisi templom arany boltozatai alól s arany kapuiból törnek ki ;3) és más tízezerét, kik alig vannak elrejtve a Daphne ligetei közepeit, a kristálytiszta folyók partjain levő buja bünbar- langokban. Halljátok, mint vegyül a szomorú karral egybe Ko­') Quintus Curtius V. 1. 38.—’) Herodot és Baruch.—’) Lucian, de Dea syra. A kath. egyház diadala. 5

Next

/
Thumbnails
Contents