Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

60 majd mindenütt elterjesztett, az emberiséget megrontotta és egyúttal kegyetlenné tette. A mily bizonyos az, bogy a fény­űzés az erkölcsöket elpuhitja, ép oly tagadhatlan, hogy a ke­gyetlenség az emberi szivet mindig megkeményíti ..........Az idő mindig borultabb lett, és nem tudjuk hogyan történt, az úgy­nevezett bősök és félistenek leggonoszabb és erkölcstelenebb tettei a leghangosabb dicséretet aratták, a bűn és gonoszság még a köznép közt is letette álarcát és mindenki épen oly nyil­vánosan és titok nélkül vált szemtelenné, 'mint a bősök és iste­nek. A társadalomban — a polgáriasult társadalomban — az erény és illem még a természetes tiszteletben sem részesült többé, mely az emberrel együtt születik. „Vannak bennünk bizonyos felette gyöngéd ösztönök és érzelmek, ezek szoktak indokul szolgálni működéseinkben, és ha kialusznak, soha többé helyre nem állíthatók a kebelben, hacsak nem valami természetfölötti erő által. Ha az ember ter­mészeti állapotban van, vét ellenök és azok igen hamar ele nyésznek—egyesek életében oly hamar, hogy talán még emlé­kük sem marad fen bennök, és minthogy azok, mint aféle alapigazságok csak részben bizonyíthatók be, az általános két­kedéskor kétségbe vonja mind létezésüket, mind valóságukat, s így övé a győzelem. A görögök hamarább vesziték el ezen égi sejtelmeiket más nemzeteknél.“ *) A természeti erkölcsösség és közönséges illem mértéke a po­gány polgárosodás által igen korán kezdett az emberek között alásülyedni. Még Homerban sem ügyelnek egymásközt az istenek az erkölcsi törvény szabályaira, sőt az istenek tulajdonképeni jelleme az Olympusban úgy látszik az, hogy semmi erkölcsi kényszer által sem hagyják magukat féken tartani, s igen ész­revehető volt rajtuk, hogy még a földön az emberek között sem valami fényes és vonzó példáit mutatták az erkölcsiségnek. Maga Jupiter az érzéki kéjnek valóságos rabszolgája, s magaviseleté­ben, miként azt az ifjúságnak épen úgy, mint korosabbaknak és öregeknek a legaljasabb alakban állíták szemei elé, megtes­tesítette a hírhedt későbbi Epikur-iskolának valamennyi kárho zatos tanait. S mindemellett a görög polgárosodásnak evange­’) Dr. Newman : Callista Cap. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents