Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
16 A mai világ kétségkívül felette becses tanokat vett át az ókor müveit nemzeteitől. Sőt némelyek, Dutenssel, kinél a critica hiánya adatait igen elégtelenekké teszi, azt állítják, hogy alig lehet valamely találmányt az újabb kornak tulajdonítani, mi már a régiek előtt ismeretes ne lett volna ; mások, kiknek nagyobb valószínűséggel hihetünk, tisztelettel elismerik, hogy a bölcsészet újabb rendszereiből sokat az ókor talált fel, s hogy mindazt, mi egy Descartes, egy Leibnitz, Malebranche és Locke logicájában es metaphysicájában valamirevaló van, már az ókorban tanították. A Kosmos Humboldt azon meggyőződését bizonyítja, mely szerént azon bölcsészek, kik Krisztus előtt éltek , mind az egyetemes, mind a részletes természettani ismeretek körül, melyeket az emberiség napjainkban magáéinak vall, jó adagnak voltak birtokában. Mindnyájan őszintén elismerik , hogy a nyelvek, az irodalom, a szép- és egyéb művészetek ápolásában legnagyobb érdemünk abban áll, hogy azon remekműveket, melyeket az ókor hátrahagyott, kellően utánozni tudjuk , habár azokat elérnünk ritkán sikerül. Egyébiránt bármint vélekedjünk vagy ítéljünk is az ókor müveit pogány népei iránt tartozó kötelességeink mekkorasá- gáról, kétségtelen azon szomorú igazság, melyre a történelem tanít, s melynélfogva egész népességeknél úgy, mint egyes embereknél a világi jólétnek s csupán emberi előhaladásnak és emberi felvilágosultságnak legmagasb polca egyszersmind az erkölcsi és vallási romlottság legalsóbb fokával együtt található. Ott a valódi műveltség, hol az isteni hit uralkodik, de nem nevezhető előhaladás a műveltségben tulajdonképi művelődésnek az isteni hit nélkül. Halljuk Rawlinson ezredes bizonyságát , melyet a mai Babylonban tett valamennyi felfedezésektől és találmányoktól környezve, Urunk 1858 ik esztendejében tön, miután a régi babyloniak emlékeit meglátogatta. Először azon csin- és kiművelt ízlésről, valamint a fémtanban s egyéb művészetekben tett ismeretekről tanúskodó tényállást érinti, „mely azon assyr díszedényeken, korsókon, bronz- müveken , üvegpalackokon, az ivorból és gyöngyházból metszett ékítményeken", csiszolt drágaköveken, csengetyükön, tálakon, fülbevalókon, fegyvereken, kézi eszközökön stb. stb.“ mutatkozik, melyeket Nimrudban, Khorzabadban és Kojun-
