Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Negyedik könyv. A kath. anyaszentegyház diadala jótékonyságot, felvilágosodást és szentséget terjeszt el az egész földön

270 kát bőkezűen oszszuk meg másokkal.“ ') Minden régi egyházi Írónk, zsinatunk és fegyelmi szabályunk bizonyítja, hogy a felebaráti szeretet hiányát mindig megrótták a hívőkben. A sze­mélyi erőszakoskodás tényei vagy soha sem fordultak elő, vagy ha megtörténtek, a legszigorúbb büntetést vonták magok után. Azon bűnbánókkal, kik a gyilkosság vétkét vezekelték, a leg­nagyobb szigorral bántak. 2) Sőt sz. Vazul eanoni levelében azt mondja, hogy a véletlen gyilkosságot is kilenc — tiz évi vezek- léssel büntették. Az emberi életet oly kevésre becsülték eddig, hogy az egyház joggal nem tartott túlzottnak semmi szellemi büntetést, mely a test és élet oltalmazását célzá.3) MÁSODIK FEJEZET. Jótékony intézmények az első keresztény századokban. Úgy látszik, derekas következménye és kifolyása vala a kialvó pogányság rettentő érzéketlenségének, hogy a keresz­tények karöltve lelkipásztoraikkal s a kereszténységre áttért magasabb állású egyénekkel, nemes vetélylyel törekvének a felebaráti szeretet keresztény parancsát leghívebben föntartani. — Sok püspökre illett az, mivel a dicsőült Honoratust — az arlesi érseket—jelletnzék: ha valaki oly kép ecsetelését óhaj­taná , melynek vonásain mindenki megismerje a keresztény szeretet jellegét, — Honoratust kellene lefesteni ; miután ő te­kintetében, szavai- és tetteiben tökéletes mintája vala a valódi testvéri szeretetnek. E szent'férfin alapítá 430-ban a hires le- rini kolostort. Vagyona ugyan , mely a szegényeké volt, oly­kor kifogyott : de a szegények iránti jóakarata és Istenben he­lyezett bizalma nem csökkent soha. Sokakról vala mondható, mit Jenőről, a barbároktól még föl nem dúlt Karthago érsekéről monda mindenki : miszerént egyetlen módja annak, hogy pénz legyen kezei között az volt, hogy azt késő estve adták kezéhez, midőn már Dem vala többé alkalma, azt másnap reggel előtt a szegényeknek ajándékozni.— ') Arnob. lib. IV. c. 36. — 2) Móri mis , de Adin. sacr. Po n. L. IX. c. 19. — ’) Ep. ad Amphilochium.

Next

/
Thumbnails
Contents