Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Harmadik könyv. Az ellenállás, melyre a kath. egyház alapítása talált
240 grifmadár, oroszlán és egyéb Ízetlenségekkel Kevéssel azelőtt, hogy sz. Jeromos levelét megírta, Graecus a romai praefectus e barlang tartalmát szélnek eresztette; subvertit, fregit, excus sit. Celsus mégis kész volt vakmerőn azt állítani (s néhány német és francia hitetlen követi őt), hogy az egyház szentségeit és isteni áldozatát a Mytbrának persiai barlangjaiból vette át. A régi pogányság Ízetlensége és nevetséges meséi az isteni kinyilatkoztatás által megvilágosított lelkünk előtt oly megve- tendőknek tűnnek föl, hogy hajlandók vagyunk a nehézséget, melylyel az egyház az első századokban azokat megcáfolta, nagyon csekélynek tartani. A föladatot valóban terhessé és hosz- szadalmassá tette az ékesszólás , ügyesség és tudományosság, melylyel a pogánynépek hamis vallásának és hamis bölcsészeiének nyakas védelmezői magukat fölfegyverezték. Mindazonáltal a föladat sikeresen lön megoldva. Míg a leghatalmasb po gány bölcsészeket az alexandriai katk. iskola tanai évről évre viszszaverték s lefegyverezték, melyben oly tanárok működtek, kik az egyházi és világi tudományokban mesterek valának, p. o. Pantaenus, Origenes , Kelemen , Heraklas , nagy sz. Dénes és sz. Pierius ; s míg a csodálatos tudományi! Ammonius és Anatolius tanítványaikat igazán mély és tiszta bölcseség elveivel ismertetők meg: Celsusnak vakmerő rágalmai s káromlásai nem terjedhettek el múidenfelé a nélkül, bogy ellenvetésekre ne találtak volna. Ambrus, kit mint gnosticust Origenes térített meg, hathatós ellenszer használatára nyújtott módot mesterének azon veszélyes méreg ellen, melyet a pogány bölcsészek Celsus mesz- szeterjedt iratai által ifjúnak, öregnek oly buzgón nyújtottak. Origenes Celsus ellen irt müve méltó szerzőjéhez, méltó azon nagy ügyhöz, melyet védelmez; irálya ékessége- s mély tudományosságára nézve pedig fölül is múlja Celsus iratait. A keresztényellenes bölcsészek táborában rémülést és levertséget okozott, míg az első keresztény századokban folyton hivatko- zának rá, mint olyanra , mely az egyház elleni rágalmakat és téveszméket tökéletesen és kimerítöleg megcáfolja. Azok közül, kik az egyházat az üldözések korában védelmezték , sokan bámulatos tudománynyal tündököltek. Az ismeretek tömege, melyet egy Justin, Tatian , antiochiai Thcophil,
