Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Harmadik könyv. Az ellenállás, melyre a kath. egyház alapítása talált

folyt volna ; van most alkalmuk a pogányságon nevetni , mivel a jóslat nem teljesült be.“ ') A pogányok még 412-ik évben is hivatkoztak a pogányság védelmében Apulejusra mint csuda- tevőre, ki, mint sz. Ágoston mondja, afrikai jó származású, művelt és tehetségdús férfi volt. '") Midőn az egész épület ősz szeomlott, csalásaik is megszűntek 3J Midőn a katholikus templom Nikomediában, mely majd nem átellenében állott azon palotának, melyben Diocletian csá szár székelt, ennek parancsára 202-ik évben lerontatott, két ismert pogány bölcsész a hivők szomorú állapotát arra használ­ta föl, hogy azok vallását gúnyolja, s az üldözéseket, melye­ket a romai hivatalnokoktól s a néptől szenvedtek , még nyíl vános gyalázással is tetézze. Egyike ezen úgynevezett bölcsé­szeknek Maximus volt, a fiatal Julian herceg csábítója, ki öt az elpártolásra birta ; ö tökéletes epikureus volt. Mint minden kornak zsarnokai, sophistái és sectariusai, kik Krisztus hü követőinek gyűlöletében tűntek ki, általán ismert gonosz jelle­mű egyéniség volt, kinek barátsága a hitre és a hívőkre csak szégyent hozott volna. Ezen különös ember, ki a bölcsészetet tanítá, és a bűvészeiét mint eszközt barátjainak kizsákmányo­lására gyakorlá, roppant gazdagság fölött rendelkezett, s oly pazar módon élt, hogy azt mondták róla : sohasem kaphatna jobb ebédet a császári palotában, mint a milyet ö otthon ba- rátjai költségén állít ki magának. Ez a Maximus a legaljasabb gyönyörökben fetrengett, és ebből igen természetesen foly elkeseredett gyűlölete és ellenszenve mindaz iránt, a mi Isten igaz egyházának tulajdona. Hosszú hajfürtjei, lefolyó öltönye (pallium), nagy gazdagsága és gyűlölete az egyház el­len néhány évig elfödék minden gonosztettét ; de eljött az ő napja is, és az egyháznak e nyomorult ellenségét, mint bű­vészt és varázslót, még a romai törvény is halálra Ítélte.4) A másik bölcsész vagy maga Porphyrius volt, vagy an ') De civ. Dei lib. sub finem. — -) Epistola 138. — *) Theodoret egyház-történetében azt mondja, hogy midőn a negyedik században Thcophil püspök a hamis istenek szobrait Alexandriában darabokra tör­te, úgy találta, hogy több szobor üres és oly készület'! volt, bogy a bál­ványpapok bemehettek, s a szobrok száján át beszélhettek. (Hist Eccl. V. 29.W- f)«Lact, de Just. Il, fi. ., .......... . 'of y- ri -a! ni'.) . i -i h ;

Next

/
Thumbnails
Contents