Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Második könyv. Krisztus kath. egyházának megalapítása és behozatala az egész ismert világba
152 len tévelyek kicsapongásával ; a bujaság és féktelenség annyira ment, hogy a hajdan mértékletes és erős aegyptusiak között a bélpoklosság és elephantiasis kezde elterjedni. A babona oly fokot ért, mennyire a legvadabb képzelem sem emelkedhetik. Aegyptusban csaknem mindenki bálványpap volt. Egész csapat rendes bálványszolgán kivíil a balzsamozók és orvosok a templomok szolgái valának ; nemkülönben az iskolamesterek s ki tudná még mi minden nem. Mondhatjuk, hogy Aegyptusban mindent , még a vadállatokat és növényeket is imádták. A templomok igen szépek és gazdagok voltak ; alexandriai Kelemen ugyanis, ki mint szemtanú az aegyptusi templomokról a legragyogóbb rajzokat nyújtja, azt mondja, hogy a szent ligetek és füzesek közt álltak, oszlopos csarnokokkal valának ékesítve, ritka márványtól, pompás festvényektől, aranytól és ezüsttől, borostyántól, aegyptusi és indiai drágakövektől és arany függönyöktől tündököltek. De hozzá teszi : „Ben nem volt Isten, egfölebb egy macska, krokodil vagy kigyó ugrált a földön, vagy más eféle oktalan állat. Ha az aegyptusi istenség megjelen, látjuk, hogy vadállat, mely bibor szőnyegen hentereg.“ Hogy a régi irók tudósításain ne kétkedjünk, Aegyptus e régi isteneinek bebalzsamozott testeit, bikákat, teheneket, juhokat, kutyákat, macskákat, oly veket, ibiseket, kígyókat, bogarakat, szóval Aegyptusnak csaknem egész állatországát, a lovat és szamarat kivéve, fedezték föl az ásatásoknál. Mindemellett Aegyptus a régi műveltség központja és forrása vala, s óriási fölfuvalkodottsága, büszke pompája, mérhetlen gazdagsága, mint pyramidjai, oly magasztos körvonalokban s oly óriási mérvben tűnnek fel az ókor homályos légkörében, hogy belső valódiságukról kétkedni épen nem lehet. A régi aegyptusi tudományosság hire soha sem enyészett el ; maga Plato és Eudoxus meglátogatták 370-ben a heliopolisi iskolákat. A házakat, hol a tanulási idő alatt laktak, a látogatóknak még Strabo idejében is mutogatták, s midőn a Ptolomaeusok trónra lépte után a heliopolisi iskolát Alexandriába vitték át, az aegyptusi tudomány hire még inkább elterjedt. De az emberiség Megváltójának kegyelme és irgalma kiragadta népét az aegyptusi szolgaságból s az Ígéret igazi földére vezette. Szent Márknak, kit szent Péter első alexandriai
