Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
75 Göröghonba, Perikies napjaiban, s ott látjuk Athénben , mint Rawlinson1) leirja—a derék Perikiest s okos vetélytársát Thu- cydidest, Milesias fiát, az igéző Aspasiát, a büszke és ékesen szóló Antiphot, a tudományosan képzett hang-művészt Damont, az isteni Phydiast, Protagorast, az éles elméjii bölcsészt Zénót, az észtan feltalálóját, astoikusok alapítóját, a tréfás, de epés Kratinust, a vidám Kratest, Euripidest, a pathos mesterét, Sophoklest, a régiek közt is legnagyobb remekírót, azonföliil egész sereg apróbb nevezetességet, míg Sokrates noha már meglett férfiú , mégis alig kapott hírre. Lehetséges-e, hogy az újonnan felépült Athénben, mely Perikies díszmüveivel ékeskedik, néha néha Zeno bölcs iskolájában a stoikusok tanítványait nemcsak arra tanították, hogy emberhúst szabad enni ; hanem hogy a gyermekek saját szülőiket megehetik ? Ezt mi nem mondjuk; de figyelmeztetjük az olvasót arra, hogy Diogenes Laertius és Theophil 2) ezt csakugyan állítják. Egyet azonban mégis mondunk s azt el kell ismernünk, hogy ha már hitelt adunk a származásnak, melyből a stoikusok mellékneve „cynicus“ (kutyás) eredt; az csak onnan keletkezhetett, hogy ők és tanítványaik a csarnokokat , nyilvános tanodákat és utcákat több mint állatias szenvedélyeik színhelyévé tették. Nem csodálkozhatunk tehát, ha azon megszentségtelenített csarnokokban és padokban oly tanok viszhangoztak, melyek még a szülők iránt is baromi kegyetlenséget hirdettek. Athénben Homert értelmezték ; lehet- séges-e, hogy azon előadások, melyek alkalmával Athen bölcsészeti termeiben a cannibalismus tanát fejtegették, azon nagyon is kedvező commentáraikból keletkeztek, melyek Gladstone módjára, Homer védelmére készültek? Senki sem csodálja Homert bensőbben, senki sem ismeri őt jobban, senki sem védelmezheti őt több lelkesültséggel, mint a tudományosan kiképzett Gladstone ur ; de az őszinteség őt is hatalmasan sarkalja, hogy a nagy dalnokban oly helyeket jeleljen ki, melyekben Hekuba azt óhajtja, bárcsak megehetne Achillest,3) hol Achilles Hektort elnyelni kivánja4), s továbbá, hol Jupiter fi’) Herodot élete és iratai 1 f. 20 1. — 3) Ad Anatolycum lib. III. — 5) II. XXIV, 212. — ') II. XXII. 345.
