Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)
Három év a házaséletben
93 hogy azok uralkodának élete fölött, sőt, mint a kúszó növények a fát, körülfonák, buja sarjaikkal egészen elboríták s a jóra szükséges erejének velejét magukba szivák. Százszor volt szándékában lóra ugrani, szél és viharban tova vágtatni, feleségét, gyermekét, házát, mindenét elhagyni ; s csak bámulta szilárd eré- lyét, hogy e szándékát még mindeddig véghez nem vitte. De mégis csak megtörténik ám ez majd egyszer, mondá ilyenkor vigasztalódva magában ; ott van minden erény határa, hol a szenvedély túlsúlyra vergődik ; s ha e pontra ér az ember, akkor már nem ura sorsának, hanem a sors uralkodik fölötte ! — így aztán egészen rendén volt, hogy Oreszt e regény-okoskodástól áthatva minden erejével ama ponthoz töre- kedék, hol a sorsnak keilend felette uralkodnia. Korona nem ismeré ez előtte oly rejtélyes lehan- goltságnak titkát. Igaz, sejdíté, hogy ez a teljes elégedetlenség ily boldog állapot mellett csak Oreszt- nek önmagával való elégedetlenségéből , s a kötelem s hajlam valamely titkos meghasonlásá- ból származhatik. De Oresztnek Judit iránti szenvedélyét nem is sejté. Ilyesmi gondolatai s érzelmei látkörén alul esett. Látta ő annak idejében Londonban Oresztet Judit fölötti elragadtatásának mámorában ; később ismét látta öt e mámorban Interlaken- ben ; de mindezt ama hódolatoknak rótta fel, melyeket a férfivilág a színpad ünnepelt hősnőinek szokott tenni. Hisz atyja egész egykedvüleg mondá egy ily alkalommal : biz ez mainap csak igy van ! ilyen a mi
