Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

A Sibylla prsica

152

Judit mái- gyermekkorától fogva el volt kényeztetve, nénjének körülbelül egyévvel ezelőtt történthalála után pedig, midőn szüleinek egyedüli gyermekévé lett, még gyöngédebben bántak vele. Szépsége , tehetségei oly rendkívüliek voltak, hogy szülei a legszebb reményeket táplálták leányuk jövője iránt ; atyja azon fáradozott, hogy e jövőnek szilárd alapot vessen, mely a világ felfogása szerint nagy vagyonban áll. Ez volt törekvéseinek célja. Neje azon volt hogy miután jómaga és leánya számára a nagyúri élet előnyeit és élvezeteit megszerezte, oly káprázta- tón tündököljön a világ előtt, mint a hullócsillag. 0 maga még mindig szép volt és szenvedélyesen karolt fel mindent, mi a fényűzés, csin s a divatos finomság bármely neméhez és félszegségéhez tartozik. Ennek meghányása, megszerzése s elrendezése minden idejét fölemésztette — és szabad perceit, melyeket nem szentelt a társasági élet kötelmei- s örömeinek, annyira igénybe vette, hogy legfölebb háza kormányzásával, de ezenkivül semmivel, még csak leánya nevelése- s kiképeztetésével sem foglalkozhatott. Hanem azért a legjobb tanítókat és mestereket tartá számára; Londonban francia , Párisban német neve- lőnöt adott melléje, s midőn Judit tizenhat éves korában öt nyelven beszélt és irt, gyönyörű hangon énekelt, azonfelül még a festészetre is nagy hajlamot tanúsított ; ujjongott örömében nevelése e remekművén. Leánya leikével mit sem törődött ; vagy jobban mondva: azon balhiedelemben élt, hogy az ész