Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)
Az atya és leányai
2 A legfelsőnek mindkét oldalát árnyas hársfacsoport, közepét pedig vízinövények- és kis bazaltdaraboktól környezett medence foglalá el, melyből hatalmas vizsugár lövelt ki s három golyóval játszott egyszerre. Az egyik sziklán kis lányka ült s csendes nagy szemeivel ábrándosán nézegeté a szökdelő golyókat. A Majna habjain Windeck vára felé kis naszád úszott, benne hószin fürtű koros férfiú s fiatal lány, kik épen előbb jöttek le a magas meredek lépcsőn Engelsberg zárdából. Az alkonyi égnél, a csendes folyamnál s az egész nyugvó természetnél békésebb csak az agg férfi s a fiatal lány arckifejezése vala, mert ezen oly béke honolt, melynek a földdel semmi köze. A dúsan bútorozott teremben, melynek három magas szárnyajtaja a sétányok felé tárva állt, lépdelt föl s alá Windeck gróf, már a mennyire ez lehetséges vala. Mert a jóllehet igen tágas terem kerevetek- kel, ottománokkal, karos és más székekkel, mindenféle nagyságú és alakú asztalokkal, virágállványokkal , edényekkel, lámpákkal, könyvekkel, porcel- lánnal és ezer meg ezer divatos haszontalansággal, melyek mind összevissza hevertek, annyira meg volt tömve, hogy inkább valami kárpitos raktárhoz, mint családszobához hasonlított. De a grófnak ez igy tetszett, mert épen ilyen volt a világ szokása, ámbár ez által a föl s alá járás iránti előszeretete, mely a henye embereknél a foglalkozás egy neme, igen nagy hátrányt szenvedett. Miért is a gróf elég kedvetlenül
