Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVIII. Könyv
58 a tudományokból és bölcsészeiből sem kis dicsőség há- romlott ezen városra, minthogy itt leginkább ezen tudományok virágoztak. Mert a mi a birodalmat illeti, az ős korban sehol sem volt nagyobb, sem oly messze kiterje- dett, mint az assyroké. Ninus király, Beinek fia ugyanis állítólag egész Ázsiát, *) mely az egész világ részeinek számához képest harmadiknak mondatik, nagyságra pedig felét teszi, Lybia határáig meghódította ; és csak a keleti részekben lakó Indusokon nem uralkodott, kiket azonban annak halála után, neje Semiramis harcolva rohant meg. És így történt, hogy minden azon földön lakó nép és király, az assyrok országa- s hatalmának engedelmeskedett, és bármely parancsolatait teljesítette. Ábrahám tehát ezen országban a chaldeusoknál Ninus korában született. De mivel előttünk a görög események sokkal ismeretesebbek, mint az assyriaiak, — azok pedig, kik a romai nép eredetének ősiségét kutatták, az időszámításban a görögöktől mentek át a latinokra és az-, után a szintén latin romaiakra —, azért, a hol szükséges, az assyr királyokat meg kell említenünk, hogy kitűnjék, mily párhuzamban halad Babylonia, mintegy az első Roma, Istennek e világon zarándokoló városával. A dolgokat pedig, melyeket mindkét, t. i. a földi és mennyei város ösz- szehasonlítása által e műbe be kell szőnünk, jobbára a görögök- és latinoktól kell vennünk, kiknél Roma, mintegy második Babylon tűnik föl. III. Ábrahám születésekor az assyrok második királya Ninus, s sicyonokó Europs 2) ; az első pedig amazoknál Bel, emezeknél Aegialeus volt. Miután pedig Ábrahám Babyloniából kiköltözött, s Isten neki megígérte, hogy nagy nemzetté teendi, s hogy magvában megáldatik minden nemzet : az assyroknak negyedik, a si Gyónóknak ötödik királyuk volt; azoknál uralkodott Ninus fia, anyja Semiramis után , kit, hír szerint, fia ölt volna meg, miután őt az anya vérfertőzeti elhálásra merészelte volna csábítani. Némelyek azt vélik, hogy e nő építette Babylont, jóllehet ő ezt csak fölujíthatta. Azt pedig, hogy mikor és Lásd alább a XXII., fölebb a XVI. k. XVII. és a IV. k. VI. — *) Özséb krónikája.
