Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVII. Könyv
22 nél fogva sz. Dávidot ellenségének gondolván oly igen üldözte, kebléből eltávolítsa. S ennélfogva félvén, bogy Saul irányában már csak azért is, mert rubájával így bánt, igen nagy szentségtörést követett el, meghökkent. Az írás ugyanis így szól : „De már azért is, hogy Saul köntösének szélét elmetszette, vert Dávidnak szíve ').“ Azon férfiaknak pedig, kik vele voltak és tanácsolták, hogy a kezeik közé került Sault ölné meg, így válaszolt : „Isten mentsen meg attól, hogy valamit az én uramon, Istennek föl- kentjén, elkövessek, és kezemet ellene kinyújtsam ! mert Isten fölkentje ö 2).“ A jövő' ezen árnyéka iránt tehát nem önmagaért, hanem azért, a mit jelképezett, tanúsított ily nagy tiszteletet. A miért is Sámuelnek Saulhoz intézett eme szavait : „Minthogy nem tartottad meg parancsolatomat, melyet elődbe szabott az Ur : íme most állandóvá tette az Ur országlásodat Izraelen örökké; csakhogy országod nem a te számodra fog fönállni, hanem keresni fog magának az Ur szíve szerint való embert, kinek meghagyja az Ur, hogy népének fejedelme legyen, mivelhogy te meg nem tartá.d Isten parancsolatát3) nem oly értelemben kell vennünk, mintha Isten magának Saulnak országlását tette volna örökké állandóvá, és ezt később Saul vétke miatt megtartani nem akarta volna — ő ugyanis igen jól tudta, hogy Saul vétkezni fog—; hanem állandóvá tette az ő országlását, hogy benne lenne jelképe az örök országnak. Azért adta hozzá : „Csakhogy országod nem a te számodra fog fönállni.u Fön- állt tehát, és főn fog állni, a mi abban jelentve volt, csakhogy nem az ő számára, mert nem ő volt szánva az örök uralkodásra, még ivadéka sem, hogy legalább a folytonos láncolatban egymásután következő utódok által látszhatnék beteljesülve ama kifejezés : „Örökké.11 „Hanem, úgymond, keresni fog magának az Ur embert“ ; ezáltal vagy Dávidot, vagy magát az uj szövetség Közbenjáróját jelölé ki, a ki szintén jelképezve volt azon szentelt olaj által, melylyel maga Dávid és ivadéka fölkenetett. Itt nem úgy keres magának az Isten embert, mintha nem tudná, hol van ; hanem ember által emberi módon beszél, és így ezen beszédmód által is bennünket keres. Mi ugyanis nem csak ') Kir. I. k. xxrv, 6. — g U. o. 7. — *) U. o. XIII, 13—14.
