Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XXI. Könyv

292 dítható és változtatható egészen másra, mint milyennek is­merik. — A Sodomaiak vidéke bizonyosan nem volt előbb olyan, mint most, hanem a többiekhez hasonló alakban terült el, és ugyanazon, vagy talán még nagyobb termé­kenységgel is bírt; mert az isteni nyilatkozatokban Isten pa­radicsomához hasonlíttatik.—Ez most, miután a mennyből sujtatott,’) mint saját történetük bizonyítja,és azok,kik e he­lyekre jönnek,látják, csodás elégetett külsejénél fogva a bor­zadás tárgya, és almái csalékony érett külső alatt hamvat rejtenek, íme ez nem volt ilyen, és most ilyen. — Lám ennek természetét a természetek Alkotója csodálatos mó­don ezen fölöttébb undok, az előbbitől különböző állapot­ra változtatta; és a mi oly sok idő múlva történt, ugyan oly sok ideig megmarad! V. Valamint nem volt tehát lehetetlen Istennek azon természeteket, melyeket akart, szervezni: úgy nem lehe­tetlen neki, az általa szervezetteket, azzá mivé akarja át­változtatni. S innen eredt a csodák azon sokasága is, me­lyek szörnyek-, csodajelek-, rémek- és jósjeleneteknek ne­veztetnek, melyeket ha tárgyalni és említeni akarnék, hol volna e könyvnek vége? Szörnyeknek, mondják; azért nezeztetnek mert mutatnak (monstra a monstrando); mivel mutatván valamit arra figyelmeztetnek ; c s o d a je­leknek, mert jelölnek (ostenta ab ostendendo); rémek­nek, mert mintegy jeleznek azaz előre mutatnak valamit (portenta a portendendo); és jós jeleneteknek, mert tovább mondanak, azaz a jövőt megmondják (prodigia, quod por­ro dicant).*) Hanem találgatóik lássák, hogy némelyek közölök vagy megcsalatnak, vagy azon szellemek ösztön­zésénél fogva, kiknek gondoljuk van az olyan büntetésre méltó embereket az ártalmas kíváncsiság hálóival körül­fonni, igazat is mondanak, vagy sokat beszélvén, néha az igazság ellen is vétenek. -—- Nekünk pedig azok, mik mint­egy a természet ellen történnek vagy az ellen történni ') Mózs.,I. K XIII, 10. *) Sz. Ágoston itt a latin nevek értelmet és származását fejtegeti, a fordítás pedig a latin szójátékokat teljesen vissza nem adhatvánjónak láttuk könnyebb megértés kedvéért az eredetit ide igtatni : Monstra sane dicta pei-- hibent a monstrando quod aliquid significando demonstrent ; et ostenta ab ostendendo ; et pox'tenta a portentendo, id est praeostendendo; et prodigia, quod porro dicant, id est, futura praedicant. — Ford.

Next

/
Thumbnails
Contents