Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XVIII. Könyv

93 rosról sokkal többet jövendölt mint mások, annyira, hogy őt némelyek inkább evangélistának, *) mint prófétának nevezék. Azonban tekintettel lévén a már befejezendő mű­re, e helyütt a sok közöl csak egyet említek meg. Ugyan­is az Atya Isten személyében beszélve mondja: „íme! meg fogja ezt érteni szolgám, jeles és nagy leszen ö. A mint sokan álmélkodni fognak rajtad, úgy elrútítva leszen az emberektől ábrázatod és dicsőséged ; és úgy fognak csodálkozni sok nem­zetbeliek rajta, és a királyok befogják előtte szájukat, mivel látták azt, a mi nekik nem hirdettetett, és megértették, a mit nem hallottak vala. 2J Uram, kicsoda hiszi azt, a mit mi hir­detünk, és az Ur karját ki veszi észre ? Es előtte járdaltunk, mint a csecsemő, mint a gyökér a szomjúzó főidből: nincs neki dísze, nincs ékessége. Es nézénk reá, és nem vala alakja, sem dísze ; hanem tiszteletnélküli volt alakja, és minden ember előtt megvettetett, fájdalmakkal teljes férfi, és szenvedéshez szokott, mint olyan, ki elrejti orcáját előt­tünk, utálatos, azért nem is becsültük nagyra. Vétkeinket ö vi­seli s fájdalmainkat ö hordozza ; mi pedig gondoltuk ötét baj- nyomor- s büntetésben lenni. Azonban megsebesíttetett ö gonoszságainkért, megrontatott vétkeinkért; békére ö taní­tott meg minket, s az ö sebei által gyógyulunk meg. Mi mind­nyájan, mint a juhok tévélyegtünk, kiki közölünk saját útjáról eltért; az Ur pedig öt áldozta fői bűneinkért, és szenvedései fölött nem nyitá meg száját ; hasonlólag a bárányhoz, mely leölésére vitetik; és mint megnémúl a juh megnyírója előtt, úgy Ö meg nem nyitá száját. Az ítéletet alázatossággal semmi­sítette meg. Ki írhatja le az ö idejében élt nemzetséget? Mert ki fog veszni élete a földről. Népemnek bűneiért öletett meg. A gonosztevőknél jeleltetett ki temetése, de sírját gazdagnál találd, mivel igazságtalanságot nem cselekedett, és csalárdság nem vala szájában, és tetszék az Urnák öt szenvedése által tisztítani. Ha a bűnért adandjátok élteteket áldozatul, látni fogtok szâmtalaft maradékot, és az Ur el fogja tőle távoz- tatni a fájdalmat, meg fogja mutatni neki fényét, s tudományt ad neki és megigazolttá teszi öt, ki sokaknak jól szolgált ; és azok vétkeit ö viseli. Azért sokat osztok neki zsákmányid és a hatalma­sokat ragadmányid, mivelhogy halálra adá éltét, és a gonoszok ') Jerem. CXVII. — 2) Is ai. LII. 13—15.

Next

/
Thumbnails
Contents