Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVIII. Könyv
86 Ezen görögből meglehetősen latinra fordított versekben, ott, hol a görögben T böttí áll, nem jöhetett ki azon értelem, mely kijön, ha a görög verseknek kezdő bötűi ösz- szekapcsoltatnak, mert a latinban nem lehete azon bötüvel kezdődő és az értelemnek megfelelő szavakat találni. Ilyen vers pedig három van, t. i. az ötödik, tizennyolcadik és tizenkilencedik. Továbbá, ha a versek elején levő bötfíket összekapcsoljuk, ama három vers kezdőbötűit pedig nem olvassuk, hanem hely ökbeT-t gondolunk; akkor ezen öt szó jön ki: Jesus Christus, Dei Filius, Salvator ; de csak ágy, ha azokat görögül és nem latinál veszszíik. A versek száma huszonhét, mely szám legkisebb tényezőjének köbét teszi. Mert háromszor három az kilenc, és ha a kilencet ismét háromszor veszszük, huszonhetet nyerünk. Ha pedig ezen öt görög szónak7r]Oovç Xçeiotoç Oeov vipç aojvfig melyek latinál ezt teszik : Jesus Christus Dei Filius Salvator, első bötuit összekötjük, lesz belőlök íx&vQi azaz : hal, mely szó alatt titokszertí értelemben Krisztus értetődik, mivel ő e halandóság örvényében mintegy a vizek mélységében mint élő, vagyis bűn nélkül tudott lenni. II. De ezen Sibylla — legyen az aztán akár eryth- raei, akár, mint mások inkább hiszik, cumaei—, éneke, melynek itt csak egy darabja van fölhozva, nem csak nem tartalmaz semmit, mi a hamis, vagy csinált istenek tiszteletéhez tartozik, hanem még azok és tisztelőik ellen is szól; ágy hogy azok közé sorolandónak látszik, kik az Isten városához tartoznak. Lactantius is vett föl munkájában nehány Krisztusról szóló sibyllai jóslatot, csakhogy nem teszi ki, melyik Sibylláé. Hanem véleményem szerint azon sok és rövid jóslatot, melyeket ő egyenkint hozott föl, ösz- sze kell kötni, hogy; igy összesen csak egy terjedelmesb egészet képeznek. „ 0, ágymond Lactantius, azután a hitetlenek gonosz kezeibe fog kerülni, kik öt mocskos kezeikkel arcúi verik, és tisztátalan szájukból mérges nyállal lepökdösik: ö pedig szelídségében verésre tartandja szent hátát. És hogy a pokloknak beszélhessen és tövis koronával megkoronáztathassék, hallgatni fog, midőn pofozzák, nehogy valaki megtudja, hogy ö az ige, vagy hogy honnét jön ö. Ételül pedig epét, szomjúsága ellen meg ecetet adtak neki : ezen vendégszeretetlen asztalhoz fogják öt rendelni. Mert nem ismertél rá te esztelen
