Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

X. Könyv

lalatossága van: azonkêpen sokan egy test vagyunk Krisztusban : de egyenkint kölcsönösen egymásnak tagjai vagyunk, t. i. különböző ajándékaink vannak a kegyelem szerint, mely adatott nekünk, ') Ez a keresztények áldozata, hogy sokan egy test legyünk Krisztusban. Ez áldozatot az egyház a hivek előtt ismeretes Oltáriszentségben szokta bemutatni, annak bebizonyítására, hogy ez áldozatában az egyház magát ajánlja föl.

VII.

Az angyaloknak azon irántunki szeretetéről, melynélfogya bennünket nem saját, banem az egyedül igaz Isten tisztelőivé kívánnának tenni.

Az égi magaslatok halhatatlan és boldog lakói, kik Teremtőjök jelenlétén együtt örvendnek, kinek örökkévalósága által állhatatosak, igazsága által biztosak, tiszte által szentek ; mivel minket halandókat és nyomorultakat, hogy halhatatlanok és boldogok legyünk, könyörületesen szeretnek, méltán utasítjuk vissza áldozatainkat, azt óhajtván, hogy annak áldozzunk, kinek áldozatául velünk együtt magokat is elismerik. Mert velők ugyanis egy Istenvárosát képezünk,melyről a zsoltárban mondatik : „Dicsőségesek, melyek felöled megjovendöltettek, Isten városa s), melynek egy része még bennünk vándorol, más része bennök nyújt segélyt. Ugyanis ezen felsó'bb városból, hol az Isten akarata képezi az érthető és változhatlan törvényt, ezen felsőbb tanácsból, hol gondunkat viselik, szállott alá az angyalok által azon szent írás, melyben olvassuk : „A ki idegen isteneknek áldozik az egy Jehován kívül, megölessék 3). Ez írás, e törvény és ily parancsok mellett oly csodák tanúskodnak, melyekből eléggé kiviláglik a halhatatlan és boldog szellemek azon kívánsága, kinek szenteljük magunkat, hogy velők egyenlő sorsban részesüljünk.

■) Rom. XII. 3, 4, 5. - *) Zsolt. LXXXVI 3. - 3) Mozses II. k. XXII. 20.