Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

XIV. Könyv

239

zabb parancs ez: „Valamit akartok, hogy nektek cselekedjenek az emberek, ti is azokat cselokedjétek nekik,“ És ez honnan van ? mert itt az akarat oly sajátságos jelentőséggel tétetett, mely rósz értelemben nem vehető. Szo- kottabb szólásmód szerint, mely közönségesen használtaik , nem mondatnék : „Ne kedveld a hazugságot“, ') hacsak maga az akarat is, melynek gonoszságától amaz megkülönböztetik, rósz nem volna, és a melyet hirdettek az angyalok, mondván : „Békesség a földön a jóakaratát, embereknek2) Mert fölöslegesen adatott hozzá : „jó“, ha nem lehet egyéb,mint csak jó.És vájjon mi különöst mondott volna az Apostol a szeretet dicsőítésében, hogy: nem örül a hamisságnak,3) hacsak nem ekként örvend a gonoszság is? Mert még a világi íróknál is föltaláltatik ezen szavaknak egyjelentősége. Mert Cicero , a leghiresb szónok mondja: „Kívánom, Összegyűlt Atyák, hogy kegyelmes legyeké *) Mivel pedig e szót jó értelemben vévé, ki lenne oly balga azt állítani, hogy neki nem annyira „kívánom“, mint „akarom“ igét kellett volna használnia? Továbbá Terentiusnál egy vétkes, esztelen kéjvágytól lángoló ifjú mondja:

Én nem óhajtók mást egyebet, csak az egy Philumenát.“

Hogy pedig az akarat kéj vágy volt, eléggé bizonyítja idősb szolgájának válasza. Ez ugyanis mondja urának;

„Sokkalbölcsebb volna szerelmed elűzni szivedből,

Mint érzékgyújtó szavakon töprengni agyadban.“ 6)

Hogy pedig azok roszban özvendettek, mutatja Virgil ama verse, melyben e négy indulatot rövid vázlatban előadja :

lm ez okért félnek, bánkódnak, örülnek.6)

Ugyanazon szerző rnondá egyszersmind:

...............Roszra irányzott szellemi élvek. 9

l) Bölcs. Sirákfia VII. 14. — *) sz. Lukács II. 14. — 3) sz. Pál kor. 1.1. III.

6. - •) Cic. Cat.ell. besz. I. 2. -5) Ter. Andr.II. 1. 6. - 6)Virg. Aeneis VI. 733.

— 7) ugyanott 278.