Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

XIV. Könyv

225

XIV. K Ö \ Y V. >

'XSQX'

Sz. Ágoston újólag az első ember vétkéről értekezik, melyből a testi élet és vétkes indulatok okát származtatja ; de különösen azt mutatja meg, hogy a szégyenteljes kéjvágy az engedetlenségnek illő büntetése, és puhatolja, hogyan nemzette volna az ember kéjvágy nélkül magzatait, ha nem vétkezik.

I.

Az első ember engedetlensége által mindenki a végnélkűli második halálba sülyedt volna, ha Isten kegyelme sokakat meg nem szabadít.

Mondók már az előbbi könyvekben, miszerint Isten az embereket egy embertől akarta származtatni, hogy az emberi-nem necsak természete hasonlósága által egyesít- tessék, hanem a rokonság bizonyos viszonyánál fogva is a béke kötelékével öszhangzó egységbe kötessék össze ; továbbá, hogy e nem egyes tagjaiban nemis halt volna ki, hacsak ama két első, kiknek egyike semmiből, másika az előbbiből teremteték, engedetlensége által azt meg nem érdemli, kik oly nagy bűnt követének el, hogy ezáltal az emberi természet roszabbra változzék, az utódokra

■) íratott 420-ik év előtt,

29