Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
II. Könyv
80 XXIII. A mulékony dolgok változásai nem a daemonok kedvezése- vagy üldözésétől, hanem az igaz Isten gondviselésétől függnek. I. Mit szóljunk még arra, hogy az istenek tisztelőiket rósz kivánságaik kielégítésében segíteni látszottak, s hogy ellenben nyilvánvaló, miszerint azok zabolázásá- ban nem segítették őket. Ugyanis kik segítették Ma- riust, azon ismeretlen s alsórendű embert, a polgári háborúik vérszomjas szerzőjét s viselőjét, hogy kétszer legyen consul, s hogy hetedszeri consulságában, mint aggastyán haljon meg, és ne jusson a már már győzelmes- kedő Sylla kezei közé ? Mert ha ezekre nem isteneinek segítségével jutott, úgy csaknem azt vallják, hogy az ember istenei kegyelme nélkül is elnyerheti ezen nagy s általuk annyira kedvelt földi boldogságot ; s hogy oly emberek, milyen volt Marius, bővelkedhetnek egészséggel , erővel, javakkal, tisztelettel, méltósággal hosszú élettel, bár boszúsak legyhnek is rájok az istenek ; ellenben oly emberek, milyen Regulus volt, fogság, szolgaság, szükség, álmatlanság s fájdalmak által kinoztathatnak s meghalhatnak, bár kedveljék is őket az istenek. Es ha megengedik, hogy ez így van, ez által röviden megvall- ják, hogy az istenek haszontalanok, és őket tisztelni fölösleges. Ugyanis ha ők azon voltak, hogy a nép inkább ellenkezőjét tanulja az erényeknek s jámbor életnek, melyek jutalmát a halál után kell reménylenünk; és ha ezen mulékony s ideiglenes földi javak bírásában is, sem gyűlöltjeiknek nem ártanak, sem kedveltjeiknek nem használnak : miért tisztelik, mi végre fáradoznak az emberek annyira tiszteletökben '? Miért zúgolódnak tisztelőik, hogy e nyomorúlt s mostoha időkben megbántva eltávoztak; s miért sértik miattok a keresztény vallást legméltatlanabb rágalmakkal ? Ha pedig e földi javakra jó vagy rósz befolyással bírnak: miért segíték ezekben a leggonoszabb Marinst, s miért nem a legjámborabb Regulust? Vájjon nem világos ebből, hogy ők legigazságtalanabb s leggonoszabbak? Vagy tán azt hiszi valaki, hogy őket épen azért még inkább kell félni s tisztelni, hogy nem kell