Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

II. Könyv

65 nak az isteneknek is elébeteszem. Plato vitatkozásaihoz közelítenek még a romai törvények is ; mivel Plato min­den költői koholmányt kárhoztat, a romai törvények szintén tiltják a költőknek, legalább az emberek rágalma­zását. Plato a költőket a városból űzte ki, a romai tör­vények pedig legalább a költői mesék előadóit zárják ki a polgári osztályból, és talán mindenünnen elűznék, ha a színjátékokat követelő istenek ellen mernének tenni va­lamit; következéskép épen nem nyerhetnének, vagy várhatnának a romaiak saját isteneiktől, kiket törvényeik­kel korlátoznak , sőt fölül is haladnak , jó erkölcsöket tanító s a roszakat javító törvényeket. Az istenek ugyanis azt kívánják, hogy őket színjátékokkal tiszteljék : a ro­maiak meg a színészeket megfosztják minden tisztségek­től : az istenek parancsolják, hogy költött mesékkel ma­gasztalják gonoszságaikat; a romaiak meg eltiltják a szemtelen költőket az emberek rágalmazásától. A félis­teni Plato pedig ellenállott mind az ily istenek fajtalan kivánatainak, mind a romaiaknak megmutatta, mit kellett volna erélyökben cselekedniük ; mivel sehogy sem akarta a jól rendezett államban eltűrni az önkényök szerint ha­zudó, s a nyomorult embereket az istenek legocsmányabb tetteinek követésére mintegy ösztönző költőket. Mi ugyan Platót istennek vagy félistennek nem állítjuk, sem a ha­talmas Isten bármely angyalához, sem Krisztusnak akái- metyik vértanújához, sem végre bármelyik keresztény­hez nem hasonlítjuk, minek okát majd alább adjuk, mind­azonáltal, minthogy ők magok a félistenek közé sorozzák őt, elébeteszszük, lia nem is Romulusnak és Herculesnek, (jóllehet Platóról egy történetiró sem mondotta vagy ko­holta , hogy testvérét ölte volna meg, vagy más gonosz­ságot követett volna el) de mindenesetre Priapusnak, vagy holmi Cynocephalusnak, vagy végtére Febrisnek, kiket a romaiak részint idegenektől kölcsönöztek, részint ma­gok istenesítettek. Hogyan akadályoztatnák vagy irt­hatnák ki tehát ily istenek hasznos parancsok és tör­vények által a bekövetkező, vagy a már megrögzött lelki és erkölcsi roszat, kik még inkább terjesztették, és nevelték a gonoszságot, az által, hogy megkívánták, miszerint e tulajdon tetteik ismertessenek meg a 5

Next

/
Thumbnails
Contents