Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
I. Könyv
32 mivel fogadást ton, hogy azt, kivel, a csatából győzelmesen visszatérvén, először találkozandik, Istennek fogja feláldozni? Sámson sem máskép menthető, hogy magát elleneivel együtt a ház romjai alá temette,1) csak tigy, mivel ezt az általa csodákat művelő sz. Lélek benső sugallatából tette. Kivéve tehát azokat, kiknek megöletését vagy az igazságot szolgáltató törvény, vagy az Isten maga az igazság kútfeje megöletni parancsolja, mindaz, ki embert, akár önmagát, akár mást öl meg, gyilkossági bűnt követ el. XXII. Az öngyilkosság soha sem mutat léleknagyságra. Azok, kik magokon követnek el gyilkosságot, lélek- nagyságuk által, meglehet, tán bámulatra méltók, de a józan okosság dicséretére nem érdemesek. Sőt ha szorosan meggondoljuk, még lelkileg erősnek sem helyesen neveztetik az, ki nem tűrhetvén az élet különféle sanya- ruságait vagy mások vétkeit; önmagát végzi ki. Mert azt inkább lelki gyengeségnek mondjuk, ha valaki testi bajait, vagy a nép dure véleményeit el nem tűrheti; és annak méltán tulajdonítunk léleknagyságot, ki az élet nyomorait inkább tudja viselni, mint előlük menekülni, s az embereknek, leginkább pedig a köznépnek többnyire hibás Ítéletét lelkiismerete tisztaságának önérzetében megveti. Annakokáért, ha azt, ki világának halált okoz, nagy léleknek kell tartanunk; akkor bizonyára ily léleknagysá- got kell tulajdonítani Kleombrotusnak, kiről mondják : hogy elolvasván Platónak a „halhatatlanságról“ írt könyvét, magát egy falról levetette, s így átköltözött ez életből egy másikba, melyet jobbnak tartott. Mert sem sa- nyaruság, sem igaz vagy költött bűn, minek elviselésére képtelen lett volna, nem ingerlé öngyilkosságra, hanem egyedül a léleknagyság ösztönzé ó't halálra, s ez élet édes kötelékeinek szétszakítására. De hogy ez inkább nagyszerű mint helyes tett volt, meggyőzhette volna öt maga Plato, kinek müvét olvasta, ki bizonyára mindenekelőtt maga tette, vagy még parancsolta volna is az ön- ‘jBirTxVp 30.
