Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VIII. Könyv

345

/ /

teznek.“ Es alább : így úgymond az emberiség folytonosan szem előtt tartja természetét és eredetét istenisé- g'ének követésében: hagy valamint az Atya és Úr az örök isteneket hasonlatosságára teremté, úgy az emberiség is hasonmásán képezné isteneit.“ Itt midőn Asclepius, kihez leginkább intézé szavait, kérdő feleletül azt mondta volna : „Szobrokat értesz, Trismegistus ?“ így felel : „szobrokat igen, Asclepius, látod mennyire habozasz tennma- gad? az oly számos jeles dolgokat művelt, éi-zéssel s szellemmel tölt szobrokat értem, melyek a jövőt előrelátva, azt sors, jósolás, álom s más ilyfélék által megjövendölik, az emberekre nyomort küldenek és azt enyhítik, bút és vigaszt érdem szerint osztogatnak. Nem tudod-e Asclepius, hogy Egyptus az ég képe; vagy, a mi helyesebb, átvitele és lejövete mindannak, mi az égben uralg és történik; és ha szabad mondanunk, hazánk úgy szólva az egész föld temploma? Es mégis miután jövőbe látni okoshoz illő, nem szabad előttetek ismeretlennek lenni: hogy jő majdan idő, midőn az egyptusiak isteni félelme és készséges vallásossága hasztalannak nyilvánúl és minden isteni tisztelőtök eredmény nélkül megsemmisül.“

II. E helyet Hermes még bővebben fejtegeti, s ebben azon időt látszik megjósolni, midőn a keresztény vallás, a mennyivel igazabb és szentebb annyival erélyesebben és szabadabban döntendi le a hamisistenek seregét ; hogy a legigazabb üdvözítő kegyelme fölmentse az embert azon istenektől, kiket az ember alkot, s alávesse azon Istennek, ki az embert teremtette. De Hermes e jóslatában mint a daemoni szemfényvesztések barátja szólt s nem is említi a keresztények nevét világosan, hanem csak azok lerontása és eltörlése fölötti siránkozását fejezi ki mintegy gyászos beszédben, a melyek megtartása által őriztetnék meg Egyptus égi hasonlatossága. Ezekről mondja az Apostol „Mivel hogy azért megismervén az Istent, nem úgy mint Istent dicsőítik, sem hálákat nem adnak neki : hanem elhivalkodának képzelődéseikben, és meghomályosodék balgatag szivök; és fölcserélék a változhatatlan Istennek felségét, a romlandó ember, madarak, négylábú és csúszómászó állatok hasonlatosságával és képével“ és a többi mit hosszas lenne