Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VIII. Könyv
322 szerűségéből és változhatlanságából következteték hogy ő teremtette az egész mindenséget, és hogy kiviile senki sem teremthette. Látták ugyanis, hogy minden, a mi létezik vagy testnek, vagy életnek tekintetik, de az életet valami jobbnak tárták, mint a testet, és a testnek érzést a léleknek értelmet tulajdonítottak, a miértis az érthető dolgot az érezhető fölé helyezték. Érezhetőnek mondjuk mindazt, mit látás és tapintás által veszünk észre, érthetőnek, mit eszünkkel foghatunk fel. Mert nincsen testi szépség, melyről nem a lélek Ítélne, akár a test állásában például az alakot, akár mozgásában, jíéldáúl az éneket, tekintsük is azt, mi bizonyára nem történhetnék, ha a dolgok alakja a lélekben sokkal magasz- tosabb módon, t. i. a tömeg terjedtség nélkül, a hang zörej nélkül, az idő és hely határai nélkül nem léteznék. Már ha ez a lélekben változhatlan volna, egyik a másiknál jobban nem Ítélhetne az érezhető dologról, az éles- eszfí jobban, mint a lassan gondolkodó, a jártasabb tudós jobban, mint a tudatlan, a gyakorlott jobban,mint a gyakorlatlan, és ugyanazon egy, ha előhalad, sokkal jobban, mint annakelőtte. A mi pedig nagyobb vagy kisebb lehet, az kétségkívül változó; a honnan az éleseszü, okos, és az Ítélésben gyakorlott emberek könnyen következ- tetlieték, hogy a tárgyak ős alakja nem lehet az, mi változó. Midőn továbbá látták, hegy a testben és lélekben több vagy kevesebb szépség honol, s ha minden alaktól meg lehetnének fosztva, valóban nem is léteznének: azt következteték : hogy van valami, a mi ősi és változhatlan, s ennélfogva összehasonlíthatlan szépség, és helyesen tartották ezt a dolgok kútfejének, mely nem teremtetett, hanem mindeneket teremtett; s így az Isten, mi előtte tudva van, kijelentette nekik, midőn az ő láthatatlan mivoltát az alkotott tárgyakból megismerték, valamint örök hatalmát és istenségét is, kitől minden látható földi dolgok teremtettek. — Ezeket a természetinek nevezett részről. VII. Mennyivelkitünöbbeknekkelltartaniaplatoniciisokat a többieknél a gondolkodástanban,vagyisazértelmiL)ök;sészetben(philosophia rationalis). A mi pedig a második részszel foglalkozó tant illeti,
