Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VII. Könyv

279

testből áll, csupán a lélek miatt mondatik bölcsnek : úgy a világot is a lélek miatt nevezi istennek, ámbár az testből és lélekböl áll • rgy tehát a világnak csupán teste nem isten, hanem vagy egyedül lelke, vagy lelke és teste együttvéve, úgy azonban, hogy nem a test,hanem a lélek miatt isten. Már ha Janus világ is, isten is egyszersmind : vájjon Jupitert, hogy isten lehessen, Janus valamely részének tartják—e ? holott Jupiternek különben inkább a mindenséget szokták tulajdonítani, innen eredt ezen mondás is : Jupiterrel telve a mindenség.

így hát Jupitert is, hogy isten, sőt az istenek királya lehessen, nem tarthatják másnak, mint a világnak, hogy, miként ők mondják, a többi isteneken, mint részei fölött uralkodhassék. Ily jelentményben értelmezte ugyanazon Varro, Valerius Soranusnak nehány versét, egy az istenek tiszteletéről szóló, s ettől elkiilönzött müvében, a versek következők :

Jupiter a dolgok s a királyok erőskaru atyja,

Istenek atyja meg anyja, egy isten, s minden ekdpe.n. ')

A nevezett könyvben e versek akként értelmeztet- nek, miszerint Jupiter a hím is, a mennyiben a magot kibocsátja, és a nő is egyszersmind, a mennyiben ugyanazt magába fölveszi; továbbá hogy ö a világ, mely kibocsát minden magot, és magába föl is vesz. „Azért írja Soranus, úgymond, hogy Jupiter atya is, anya is, ugyanazon okból hogy egy, és ezen egy minden, mivel a világ egy, a mely egyben minden van.“2)

Minthogy tehát Janus is a világ, Jupiter is a világ, és csak egy világ van: miért van mégis két isten t. i. Janus és Jupiter? Miért van külön templomuk, oltáruk, különböző alakjuk? Ha azért, mivel más a kezdet — más az ok fölötti hatalom, s amaz „Janus“ ez pedig „Jupiter“ nevet nyert : vájjon egy oly embert, kinek két különböző dologra van befolyása, vagy két különböző művészethez

') Yirg. Ecclog. II! , 60. — ") I. Cicer, de oral. III. II.