Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
— 57 desenek el1). Az ápolás a természetet utánozván még növelé a szépséget. Miről más helyen is bővebben értekeztünk , hogy nemcsak szem elől rejtsük el azon tagokat, melyeket mint elrejtendőket kaptunk ; de még jegyeit, s használatait is saját nevükkel megnevezni illetlennek tartsuk. 79. Végre, ha esetleg lefödetnek e testrészek, zavarba jön a szemérmesség; ha készakarva, a szemtelenségnek jele. Miért Noé is fiát Kbámot megátkozta, mivel ez atyját meztelen látván nevetett ; kik pedig betakarák, atyai áldását nyerék. Innét eredt azon szokás Róma- s több városokban, hogy a serdülő ifjak szülőikkel, vagy a vők ipáikkal ne fürödjenek, nehogy a szülők iránti tisztelet tekintélye csökkenjen ; ámbár legtöbben még a fürdőkben is, mennyire lehetséges betakarják magukat, hogy még ott se legyen az ily rész takaratlan, hol az egész test meztelen. 80. Az ó szokás szerint, mint azt Mózes második könyvében olvassuk, hogy a papok is ágyékmezt vettek föl, Mózesnek meghagyá az Úr: „Csinálj nekik gyolcs ágyékmezt szemérmük befedésére, ágy ék t ó 1 fogva comb végéig. És viseljék azokat Áron ésfiai, midőn bemennek a bizonyság sátorába, és midőn a szentély oltáráhozjárulnak áldozatot vinni, nehogy vétkezvén, meghaljanak“2). Ezt, mint mondják, némelyek közölünk még most is megtartják. Többen e parancsot szellemileg a szemérem, és tisztaság megőrzéséről értelmezik. XIX. A szónok mikép állítja elénk a szépet ? váljon s mennyire hat az erényre a külcsín ? továbbá mily szorgalommal köteleztetünk a ne- gélyzés és puhaságnak még árnyékát is eltávolítani magunktól ? 81. Örömest értekeztem hosszabb ideig a szemérmes- ség gyümölcseiről, mivel hozzátok beszélék, kik vagy magatoktól elismeritek annak hasznosságát, vagy elvesztése Kor. I. 12, 22. stb. — Mózes II. könyv 28, 42.
