Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv

38 tel szerettetek, mely nagy indokul szolgál a szeretet öregbítésére, hogy vizsgáld, kiket kedvelj, s kedveld, kiket választál.

Vili.

A kötelesség nevet nemcsak a bölcsek, hanem a sz. irók is használták, és honnan származik ez.

25. Mivel a személyek megegyeznek, lássuk, hogy egyezők-e tárgyaik is, ha a kötelességekről írnak, és váljon e név csak a bölcsek iskoláiban használható-e, vagy pedig a sz. iratokban is fellelhető? Midőn ma az üdviratot olvasám, ez mintegy serkentett az Írásra, a sz. Lélek adá elém ez olvasmány t, mely által meggyőződjem, hogy közöttünk is lehet szó a kötelmekről. így midőn Zachariás pap elnémulván a templomban, nem szólhatott: „És lön, úgy mond az Írás, hogy élteiének az ő kötelességének napjai, és visszaméne házába“1). Olvassuk tehát, hogy mi is beszélhetünk kötelességekről.

26. Maga a józan ész sem ellenzi, minthogy a megteendőtől nevezett kötelességet mintegy megtevést (efficium) gondoljuk;* *) csak a szebb hangzás miatt egy betűt megváltoztatva lett kötelesség (officium); vagy az ellenkezőiül elnevezve**) annyit tesz, mint: azt cselekedni, mi senkinek sem árt, sőt mindenkinek hasznára válik.

IX.

A kötelességek (a bölcsek szerint) a tisztességes, és hasznos fogalmából s e kettőnek összehasonlításából erednek ; de a keresztények mitsem tartanak tisztességes s hasznosnak , mi az örök életre nem vonatkozik. Ezokból nem lesz fölösleges ezen értelemben a kötelességekről értekezni.

27. A bölcsek a tisztes, és hasznos fogalmából hitték eredni a kötelességeket, a mennyiben annak teljesítése vá3) Luk. 1, 23.

*) Officium ab efficiendo dictum putamus quasi efficium.

**) Officium a non officiendo.