Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése

- 21

házát az utósó kehelyig és miseruháig kifoszták ; a pálosok s dömésekét még fel is gyujták; az oltári szentséget szilajul szétszórák, összezúzván a szent oltárszekrényeket. Ezen embertelen vandalismushoz kulcsul szolgálhat az, hogy Pécsváros, miután a Duna s Drávamelléki rácok egye- sülének a katholikusokkal, 1692-ben ünnepélyesen kijelentette, miként határai közt ezentúl nem katholikust nem tűrend, s házasságot ilyenekkel kiörökítés büntetétése alatt köttetni nem engedend, sőt midőn a városi rácok búj tógátoktól feltüzelve ellenkedének, tudtokra adatá , hogy ha egy hónap alatt nem okulandnak, a városból távozzanak ; mit az egyszer ugyan alávetéssel megelőzének, de nem feledének, az uj bujtogatókat tárt karokkal fogadván.

Lelkészek.*)

,Ti vagytok a föld sava !‘

JÉZUS KRISZTUS sz. Máté 5, 6.

Igen csalódnék mindaz, ki ezen osztályban, mivel legszámosabb s hivatalánál fogva az örvénypartjára állítva lévén legtöbb viszontagságot kelle kiállnia, — egyszersmind legtöbb hitbajnok nevét keresné. Ez nem áll, legalább ha e lelkészek alatt világi papságot értene, nem: de igen, ha szerzeteseket. Mert tudva van, hogy a borzasztó paphiányban szerzetesekre bizatának a lelkészségek is, s így nem csoda, ha, valamint az egyházi méltóságokon úgy a hervadhatlan pálmaág dicsőségén is leginkább szerzetesek osztozának. Mindemellett szép csatákat vivának a világi papság számos tagjai is, de nekik a szerzetesek ellenében azon fájdalmas kisebbség juta osztályrészül, miszerint, míg ezek emléke fölött a zárda vagy más rendtárs kötelesség-és érdekből is őrködék: azok ügyében, a mint egyesek itt ott elhalának, nem találkozott oly hálás toll, mely nevök és érdemöket a feledés sírja elől megmenteni kész lett volna, és épen ezért csak ily átalános kifejezésekkel kell beérnünk : trucidati sunt, occisi sunt. — A harcos nemzetet két*) Schematismus Rosnaviensis 1841. Res gestae II. 56, 58.- 59. 60. 74. 87. Rozsnyói egyháztöredékek VIII. 99.